Brian de Bois-Guilbert
Brian de Bois-Guilbert [dö boágilber] – templomos lovag Scott Ivanhoe c. regényében. Gőgös, féktelen természetű normann lovag volt, félelmes harcos és nagy hódolója a női szépségnek. Az ashby-i lovagi tornán, ahol másodszor szenvedett vereséget párharcban régi nagy ellenfelétől, Ivanhoe-tól, felfigyelt a gazdag zsidó leány, Rebeka szépségére, s elrabolta, könnyű zsákmányt remélve. A gyönyörű lány lelki ereje, szellemi fölénye és bátorsága, amellyel erőszakos közeledését, epekedő könyörgését és fenyegetéseit egyként visszaverte, csak egyre fokozta a lovag csodálatát, és nyers vágyakozását szenvedélyes szerelemmé fokozta. A lányt a rend székházába vitte, de a vakbuzgó nagymester felfedezte Rebekát, és boszorkányként máglyára ítélte. ~ titkon azt sugallta a lánynak, hogy kérjen ügyében istenítéletet. Az ártatlanságát eldöntő bajviadalra Ivanhoe jelentkezett, a rend nevében ~nak kellett kiállnia. Tudta, hogy ha ő győz, az szerelme halálát jelenti, ha veszt, őt ölheti meg legyőzője. A lelki tusakodás harcképtelenné tette, ellenfele első dárdalökésétől holtan hullt a porondra. – A templomos lovag a regénynek Rebeka mellett a legjelentékenyebb alakja; bár romlást hozó erő, nem ördögi figura, hanem egyszerre bűnös és nemes lélek, szenvedése valamelyes tiszteletet ébreszt. Végül is nem tesz erőszakot a lányon, bár megtehetné, a lehetetlennel is szembeszállva szerelmét akarja elnyerni. Ő az egyetlen, aki Rebeka lelki nagyságát érzi és érti, aki egyenrangú embernek tekinti, és ha rendje engedné, akár feleségül is venné, holott még a derék Ivanhoe is igazában kínos zavart érez, hogy egy zsidólány iránt van hálára kötelezve.
