Héloőse [éloiz] – neves középkori apáca. Valóságos személy volt (1100–1163), fiatalon és nő létére a maga korában ritka filozófiai képzettségre tett szert. Nagybátyja, Fulbert kanonok a neves párizsi filozófiatanárra, Abélard kanonokra bízta képzését. Tanár és tanítvány hevesen egymásba szerettek, Bretagne-ba szöktek, s ott ~ megszülte fiúgyermeküket. Össze is házasodtak, de Fulbert ~t zárdába kényszerítette, Abélard-t pedig elfogatta és kasztráltatta. Utóbbi szintén kolostorba vonult, és idő múltán az elszakított szerelmesek levelezni kezdtek. Fennmaradt levélváltásukban megindító módon elegyednek a hajdani boldogtalan szerelem emlékei a jelen szenvedélyes vágyódásával és az isteni végzésben való megnyugvás igényével. E levelezés latin szövege a XVII. században jelent meg, 1717-ben az angol Pope dolgozta fel először irodalmilag, s a század folyamán sokan mások is, franciák, németek, olaszok. A történet ismertsége magyarázza, hogy Rousseau a Julie d'Étanges-ról szóló regényének, a sorsok rokon vonásai alapján, a Julie avagy az új Héloőse címet adta.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.