Joó György – szegény paraszt, Móricz A boldog ember c. regényének elbeszélője és központi alakja. Nehéz, küzdelmes gyermekkora és legénykora volt, a maga erejére hagyatva kellett fenntartania magát és özvegy édesanyját, ritkán telt többre a betevő falatnál. Élte a magafajták dolgos életét, nem lázadt, de megtanult védekezni, kitérni a rosszakarat útjából. A „boldog békeidők” akkor értek véget, amikor végre eljutott a létbiztonságig, és megházasodott: kitört a világháború, katonának kellett menni, utóbb pedig a falusi szegények élete egyre nehezebb lett, különösen a harmincas évekre. – Az író egy magosligeti rokona, Papp Mihály parasztember feljegyzett elbeszéléséből írta meg aránylag csekély írói formálással ezt a dokumentumregényt. Az egyedi élet szinte magától lett tipikussá benne. A létharc sok magyar szegényparasztban fejlesztett ki hasonló tulajdonságokat: erő, szorgalom, élelmesség, tisztesség. ~ nek egy nagy egyéni többlete van: a belső derű, a letörhetetlen optimizmus, az az adottság, hogy a legcsekélyebb dolgokban is meglelje az okot az örömre, a boldogságra.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.