Kukoricza Jancsi
Kukoricza Jancsi – juhászlegény, Petőfi János vitéz c. népeposzának hőse. Árva legény volt, és árva leányt szeretett, a kis Iluskát, akinek az életét gonosz mostohája keserítette. Egyszer ~ a kedvesével enyelgett, s közben nyája elszéledt, ezért világgá kellett mennie. Felcsapott huszárnak, s páratlan vitéz lett, számos csatán tüntette ki magát, ekkor kapta a János vitéz nevet. Franciaországból kiverték a törököt, s ő megmentette a király lányát; feleségül is kapta volna egy királysággal együtt, de ő csak Iluskára vágyott. Hazahajózott a királytól jutalmul kapott kincsekkel, de viharba került a gálya, s ő egy griffmadár hátán tért vissza falujába, hogy megtudja: Iluskát halálba gyötörte mostohája. Szerelme sírjáról egy rózsát tépett, s azzal indult szomorú vándorlásra. Legyőzte az óriások királyát, s annak népe a szolgája lett; segítségükkel kipusztította a boszorkányokat, köztük Iluska mostoháját, s átkelve az óperenciás tengeren, eljutott Tündérország szigetére. Megölte a kapuit őrző vadakat és szörnyeket, s a tündértóba vetette a rózsát, amely Iluska porából nőtt. Ez a tó az élet vize volt, a szeretett lány lépett ki belőle. A szép ifjú párt az ország trónjára emelték a tündérek. – Számos népmesei vonásból, Háry János-féle lódításokból és valószerű mozzanatokból ragyogó költői képzelettel gyúrta egybe ezt a figuráját a fiatal Petőfi; ahogy hőse a francia király udvarában hosszasan elmeséli viszontagságos életét, s megríkatja vele a királylányt, arról Odüsszeusz és Nauszikaá is eszünkbe juthat. ~ előbb becsületből vizsgázik, aztán vitézségből, majd szerelmi hűségből; a próbatétek egyre nagyobbak, de ő mindet megállja, s méltán nyeri el szerelmét és a még értékesebb koronát az eszmények országában.
