Marcel

Full text search

Marcel [marszel] – a történet elbeszélője Proust Az eltűnt idő nyomában c. regényében. Nagypolgári családban született, érzékeny, betegségekre hajlamos gyerek volt. A telet Párizsban, a nyarakat Combrayben töltötte a család. Itt a folyópart egyik oldalán Swann előkelő háza állt, a másik oldalon Guermantes hercegék kastélya. ~ gyermeki képzeletét mindkét épület megbabonázta. Swann ugyan szülei házának is gyakori vendége volt, de titokzatos felesége, Odette de Crécy és szép, vörös hajú lánya, Gilberte sokat foglalkoztatta ~ fantáziáját. Guermantes-ékhoz a patinás, évezredes múlt és az elérhetetlen előkelőség képzetei kapcsolódtak. Ifjú korában ~ közelebbi kapcsolatba került Gilberte-tel, és bejáratos lett a Swann-házba, de a szeszélyes és kacér lány elhárította szerelmes közeledését. Két év múlva ~ egy normandiai tengerparti üdülőhelyen, Balbecben ismerkedett meg, izgató lánypajtásai körében, Albertine-nel, de egyelőre ő is elérhetetlen maradt számára. Párizsban közben szaporodtak társasági kapcsolatai, főrangú ismeretségekre is tett szert, és a régi ábránd testet öltött: egy szalonban megismerkedett a hercegi párral, Oriane és Basin de Guermantes-tal. Bár köznapibbnak bizonyultak, mint ahogy fantáziáiban éltek, a név vonzása még megmaradt számára. Szemléletét közben művészi élményei is mélyítették, a találkozások olyan művészekkel, mint Berma, a csodálatos drámai színésznő (Sarah Bernhard mása), Vinteuil zeneszerző, Bergotte, az író (talán Anatole France?) és Elstir, az impresszionista festő. A tartózkodó Albertine egy szép nap önmaga ajánlkozott fel, s ~ szerelme fellobogott. Viszonyukat mérgezte az a túl meghitt kapcsolat, amely a lányt számos barátnőjéhez fűzte; ~ nyomozott utána, minden percét őrizte, fogolyként próbálta megtartani maga mellett. Egy nap Albertine eltűnt, majd hamarosan halálhíre érkezett. ~ nehéz napokat élt át; utóbb Gilberte-tel próbálta felidézni hajdani, félbemaradt kapcsolatukat, de a lány férjhez ment az ő egyik barátjához. Betegsége miatt ~ hosszabb időt Párizstól távol töltött; visszatérve végiglátogatta nagyvilági élete hajdani színtereit, és megérlelődött benne a nagy mű gondolata, amely az emlékezések révén megragadja, foglyul ejti és megörökíti a visszavonhatatlanul múló időt. – Mint már a név is jelzi, ~ kétségtelenül az író mása, de nem szabad minden vonását önéletrajzi hitelűnek tekinteni, már csak ezért sem, mert személyiségének számos jegyét a szerző a mű egy másik figurájába, Swannba helyezte. ~ igen érzékeny és ábrándokba menekülő lélek; társasági sznob, de nem közönséges értelemben: a magas körökben és főleg Guermantes-ékban a történelmi múlt varázsa és egy elképzelt felsőbbrendű életforma artisztikuma izgatja és vonzza őt. A művészi élmény életpótló, sőt az életnél fontosabb, magasabb rendű valami nála; személyes érzelmei, szerelmei sem önmagukkal azonosak, hanem azzal a felfokozott és átszínezett képpel, amelyet magában alkot róluk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi