Pyramus
Pyramus – (görögösen Püramosz) babiloni nemes ifjú. Szívből szerette a szomszédos kertben lakó Thisbét s az is őt, de szüleik ellenezték szerelmüket, ezért csak titkon találkozhattak. Találkáikat a kőfal repedésén át suttogva beszélték meg. Egyszer megállapodtak, hogy a Ninosz sírjánál álló eperfánál találkoznak. Thisbe ért oda előbb, de egy oroszlántól megriadva elfutott, csak fátylát hagyta ott, amit az oroszlán megtépett véres pofájával. ~ odaérve azt hitte, kedvesét tépte szét egy vadállat, és kardjába dőlt. Utóbb Thisbe is visszamerészkedett, s szerelmét holtan találva, ugyanazzal a fegyverrel vetett véget életének. Kiomlott vérük miatt vörös máig az eperfa gyümölcse. – A történetet Ovidius dolgozta fel Átváltozások c. művében; igazán ismertté Shakespeare Szentivánéji álom c. vígjátéka révén vált, ahol Zuboly és kézműves társai az athéni király menyegzőjén adják elő. A tragikus eset az ő bumfordi igyekezetükben bohózattá válik; ezzel a betéttel a szerző egyben saját korábbi tragédiáját, Romeo és Júlia történetét parodizálta.
