Ablak
Ablak Lakóépületek és egyéb építmények falán vágott vagy kifaragott nyílás. Az egyszerű lakóépületek ablakai - ha egyáltalán voltak - kisméretűre készültek, feladatuk elsősorban a füst elvezetése és a szellőztetés volt. Nyílhattak az utcára, vagy a belső udvar felé. Az ablaknyílást eső és hideg ellen fából készített lapokkal el lehetett zárni (2Kir 13,17). Több helyen esik szó rácsozott ablakokról (Bír 5,28; Péld 7,6; Énekek 2,9). Mivel az ablaknyílás lehetővé tette volna tolvajok behatolását (vö. Jóel 2,9; Jer 9,20), azokat lehetőség szerint magasra építették (1Sám 19,12). A városfalakra épült házak ablakai lehetővé tették, hogy azokon keresztül valaki elmeneküljön: így menekülnek meg Józsué kémei Jerikóból (Józs 2,15kk), valamint Pál Damaszkuszból (2Kor 11,33).
Előkelő épületek, paloták és templomok esetében több ízben olvashatunk díszes kivitelezésű, rendszerint sűrűn elhelyezett ablakokról. Salamon királyi palotáját hármasával egymás mellé épített ablakok díszítették (1Kir 7,4-5). A Salamon által épített templomon kőkerettel és rácsozattal ellátott ablakok voltak (1Kir 6,4). Az Ezékiel látomásában megjelenő templom különböző épületrészein ugyancsak számos ablak található (Ez 40, 16kk). A palota ablakán kitekintve pillantja meg Abimelek Rebekát (1Móz 26,8) és Míkal Dávidot (2Sám 6,16; 1Krón 15,29). Sajátos kivitelezésű ablakról van szó 2Kir 9,30 és Jer 22,14-ben. Egyiptomi ábrázolások valószínűsítik, hogy ezekben az esetekben balkonszerű előépítményről van szó, amely arra szolgált, hogy az uralkodó itt mutassa meg magát a tiszteletére összegyűlő tömegnek.
Ablakkal volt ellátva Nóé bárkája is, az özönvíz végeztével ezen engedte ki a hollót és a galambot (1Móz 6,16; 8,6).
SzCs
