Ágy
Ágy A szegény emberek földre terített gyékényen, ruhán, szőnyegen, vagy egyszerűen felsőruhájukba burkolózva aludtak. Ezért nem volt szabad a felsőruhát naplemente után zálogban tartani (2Móz 22,25k). Az egyszerű utazók is hasonlóan cselekedtek (1Móz 28,11). Sisera is a földön aludt Jáel sátrában (Bír 4,18.21). Az ÚSZ-i korban is voltak, akiknek nem futotta többre.
Egyiptomban, Mezopotámiában, Szíriában régtől fogva ismerték az ágyat (1Móz 49,33; 2Móz 7,28). Izráelben sem számított fényűzésnek, egyszerű emberek házában is megtalálható volt (1Sám 28,23; 1Kir 17,19). Az ágyak különböző formájúak, stílusúak voltak. Az egyiptomiak kedvelték az állatalakúakat. A keretet elefántcsonttal, arannyal, ezüsttel diszítették (Ám 6,4; Énekek 3,9k). Ahasvérós perzsa király palotájában arany-ezüst kerevetek voltak (Eszt 1,6). Ógnak, Básán királyának az ágya vasból vagy bazaltkőből volt (5Móz 3,11). Az egyszerű emberek olyan ágyat készítettek, hogy az egész család elfért rajta (Lk 11,7). Voltak egyszerű, könnyen hordozható ágyak is (Mt 9,2; Mk 2,4.11kk). Az ágyakra terítőket, szőtteseket, párnákat raktak (Péld 7,16k), illatosítására mirhát, aloét, fahéjat használtak (Péld 7,17).
Szolgálta a pihenést, az alvást (2Sám 4,5kk), a szerelmet (Péld 7,16kk, Énekek 1,16; 3,1.4kk), a beteg embert (1Móz 47,31), de a henyélést is (Péld 26,14; Ez 23,41). Jelképezheti Isten ítéletét (Ézs 28,20), a halált és a sírt (Jób 17,12k; Ézs 57,2).
