Allegória
Allegória I. Fogalma, eredete. G. eredetű szó. A g. allégoreó jelentése: képletesen, képiesen szólni. Az alla agoreuei azt az értelmi fáradozást jelenti, amikor egy nyelvi kifejezés vagy képzőművészeti alkotás mögött valami más, mélyebb értelmet keresünk, mint amit a szavak, betűk, műalkotás első hallásra, látásra kifejeznek. A művészetben elvont fogalmak, láthatatlan szellemi valóságok kifejezésére használták az allegóriát. Az antik retorika is kedvelte. Fontos szerepet játszott az ókori vallásokban, a szent okmányokban, ezek magyarázásában. A g.-ök hite szerint az istenek rejtélyekben, orákulumokban, misztériumokban jelentik ki magukat, ezért szükséges az allegorizáló írásmagyarázás. A g. allegorizáló írásmagyarázásnak nagy hatása volt a hellénista zsidóságra, valamint az alexandriai keresztyén exegéta iskolára.
2. A Bibliában. A g.-ök az allegória fogalmát úgy határozták meg, hogy a mondottak minden egyes vonásának jelképes értelme van (metaphora continua). A B nem határolja el az allegóriát sem meghatározás, sem fogalom által a képes beszéd más formáitól. Összefoglalóan másálnak (h.) és parabolé-nak (g.) nevezi. Az allegória fogalma a LXX-ban és az ÚSZ-ben csak a Gal 4,24-ben jelenik meg. Számos keverékforma található, amiket fel kell ismerni, s ennek megfelelően kell magyarázni. Az ÓSZ legrégibb rétegeiben is találunk rejtvényeket, képes beszédeket. Allegóriákkal csak Ez-nél (16; 17; 19; 23; 31; 34) és a Zsolt-ban (80,9-20; vö. 23) találkozunk. A látomásokban is későbbi jelenség: Zakariásnál és az apokaliptikusoknál találkozunk vele. Jézusnak csak nagyon kevés példázata allegória (vö. Mt 13,36-43). Pál apostol egyes képei allegóriába mennek át (Róm 11,17-24; 1Kor 3,10-15; 5,6b-8; 12,12-27; ld. még Jak 1,23kk; 1Pt 2,3-8; Zsid 13,10-14).
3. Az írásmagyarázásban. Az ÚSZ-re a tipologikus írásmagyarázás jellemző, allegorizáló értelmezéssel csak szórványosan találkozunk. Sajátosan allegorikus értelmezés Pál apostolnál is csak az 1Kor 9,9-ben van, amely szerint az 5Móz 25,4-ben nem az ökrökről, hanem az ev szolgáiról gondoskodik az Isten. Egyébként az allegorikus értelmezés is a tipológia keretében jelenik meg (Gal 3,16; 1Kor 5,6-8; 10,4). Hasonló a helyzet a Zsid 3,6; 10,20; 12,22 esetében is. A Zsid-ban egyetlen allegorizáló értelmezés van, a 7,2b. Később az apologéták és az alexandriai iskola követői az egész ÓSZ-et allegórikusan értelmezték, ami az ÓSZ eredeti értelmének teljes kiforgatásához és meghamisításához vezetett, főleg a tragikus óegyházi antiszemitizmus jelentkezése és eluralkodása miatt. Alapvető írásmagyarázási szabály, hogy csak azokat a B-i helyeket szabad allegorikusan értelmezni, amelyek keletkezésük, szándékuk szerint valóban allegóriák. (Ld. még ÍRÁSMAGYARÁZAT).
