(Az) Apostolok cselekedeteiről írott könyv
(Az) Apostolok cselekedeteiről írott könyv Az ÚSZ-i kánonban a 4 ev után következő, történeti jellegű mű. A könyv bevezetése (1,1-2) világosan összekapcsolja a könyvet Lk-val (Lk 1,1-4). Hivatkozik nemcsak az előzőleg megírt műre, de annak befejezésére, az apostoloknak szóló megbízásra, és említi Teofilust mint címzettet is. A bevezetés után rátér a mennybemenetel részletes leírására, majd folytatja a történetet az apostolok korának leírásával. Így tehát a két könyv összetartozása vitán felüli.
Ez az összetartozás kérdéseket is vet fel. Az ApCsel nem szól a könyv szándékáról, ugyanakkor hangsúlyozza a feltámadás utáni 40 napos időszakot, a mennybemenetel helyét az ev-i Betániával szemben az Olajfák hegyéhez köti. Ezért volt egy olyan nézet, miszerint a két könyv eredetileg folyamatosan íródott, s csak később választották szét őket (így esetleg a pontatlanságok a szétválasztó kéz hibái). Ezt a nézetet azonban semmiféle adat nem valószínűsíti; minden kézirat a mai formában közli a két könyvet. Ma mindkettőt Lukács munkájának tekintjük.
A könyvnek eredetileg nincsen címe. Irenaeus és Alexandriai Kelemen nevezte először így: apostolok cselekedetei. A Muratori-kánon szerint: acta omnium apostolorum, ez azonban nem felel meg a könyv tartalmának, hiszen a 12 apostol jó részéről nem mond el történeteket.
A könyv befejezése ismét talányos, váratlanul félbeszakad, még Pál perének befejezését sem mondja el.
A könyv tartalma :
1,8 mintha tartalomjegyzék kívánna lenni: »tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig«.
1-7. rész: tanúskodás Jeruzsálemben. Mennybemenetel, pünkösd, az ősgyülekezet élete, hellénisták üldözése, István megkövezése.
8-12. Tanúskodás Júdeában és Samáriában. Fülöp munkássága, Pál megtérése, Péter Kornéliusznál és fogságban.
13-28. Pál apostol munkássága. Ebben:
13-14. az első missziói út.
15. az apostoli zsinat.
15,36-18,22 a második missziói út.
18,23-21,16 a harmadik missziói út.
21,17-23,22 Jeruzsálemben.
23,23-26,31 cézáreai fogság.
27-28 a római út.
A könyv szándéka és sajátosságai: Lk-val szemben ez a könyv nem kíván pontos, mindenre kiterjedő leírás lenni. Építő jellegű mű, mely részleteket közöl az ősegyház életéből, szemelvényeket az apostolok korából. Az apostolok közül csak Péterről szól részletesen, s vele mintegy párhuzamba állítva szól Pál munkásságáról. A sokszor feltűnő párhuzam miatt feltételezték, hogy különböző forrásokat használt a szerző: jeruzsálemi forrást, antiókhiai forrást, útijegyzetet, azonkívül próbálták elkülöníteni a »mi forrást«. A sok forrás használata ellen szól az, hogy a könyvnek egységes nyelvezete van, egy szerző művének tűnik az egész könyv.
A kiragadott történetek miatt a leírt események nem túl plasztikusak, egysíkú a kép az ősegyházról és a misszióról. Több missziói igehirdetést is találunk a könyvben, melyek összefoglaló és értékelő jellegűek.
Az ev-mal megegyezően megmaradt alapként az üdvtörténet lukácsi szemlélete, az eszkhatológia itt is kissé háttérben maradt. A leírásokban kifejeződő krisztológia nem a páli sajátosságokat mutatja, hanem szinte Pál előttinek tűnik. Ugyanakkor az egyháznak a Törvénnyel és a zsidósággal szembeni állásfoglalása meg Pál utáninak: megszűnt a júdaistákkal folytatott éles harc. Mint az ev esetében, itt is azt látjuk, hogy a könyv szerzője nem ismeri a páli teológiát, nem ismeri Pál leveleinek szövegét sem - aligha lehetett Pál munkatársa. A Pálról adott képe történetileg megbízhatatlan.
Jellemzi a könyv szemléletét, hogy az egyház mintegy kényszerből fordult a pogányok felé, miután a zsidóság egyetemesen elutasította Jézus tanait.
A könyv szövegének kéziratos hagyományozásában egy feltűnő tény van: két változat él a kéziratokban; egy egyiptomi szövegváltozat, g. nyelven, és egy kibővített, NY-i változat, elsősorban a Vetus Latinában és a D kéziratban. Ennek oka az lehet, hogy ezt a könyvet az ev-nál később kezdték el kanonikusnak kijáró tisztelettel kezelni.
A könyv keletkezésének ideje és helye: 80-95 között keletkezhetett. Keletkezési helyéről közelebbit nem tudunk, valószínűleg nem Palesztina területén foglalta írásba Lukács.
