Capitolium

Full text search

Capitolium Róma legkisebb hegyén, a »Capitolinus mons«-on lévő Jupiter-templom neve.
Tarquinius Priscus építtette a szabin háborúk idején, helyet adva benne Junónak és Minervának, a rómaiak másik két női istenének is. A köztársaság korának elmúltával, a császárkorban is megmaradt szentélynek, sőt az idők során a város legfontosabb kultuszhelyévé lett. Az újraválasztott konzulok a hatalmas Jupiter-oltár előtt mutatták be az első áldozatot, a szenátus jelenlétében, amint ezt leírja Livius római történetíró Rerum Romanorum ab urbe condita c. művében (22., 1,2 és 41., 14,7). Ezt a szokást a császárkorban is megtartották. Itt ülte meg a szenátus az ünnepélyes nyitógyűléseket, és itt döntött a háború és béke kérdésében (pl. Livius 23., 31,1 és 33., 25,7).
Mivel a római kolóniák a főváros mintájára épültek fel, és a capitoliumi triász (Jupiter-Juno-Minerva) »az Imperium vezetői« voltak, ezért általában a provinciák városaiban is építettek capitoliumokat (pl. Bizáncban és Jeruzsálemben is).
Amíg a pogány kultuszok teljesen el nem tűntek a Birodalom területéről, addig a római és a provinciabeli capitoliumok botránykőnek számítottak a keresztyének szemében (Augustinus: De Civitate Dei c. művében ír erről: 2,29). Annál is inkább, mert a keresztyénüldözések alkalmával mindig arra kényszerítették őket, hogy Jupiter, vagy a triász megvetett bálványoltára előtt mutassanak be áldozatot.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages