Dúra-Europosz
Dúra-Europosz A hellénisztikus korban I. Szeleukosz Nikátor alapította Dúra-Europosz városát Kr. e. 300 körül az Eufrátesz mellett, a Damaszkuszból Palmürába vezető út mentén. Az 1920/30-as években feltárt romjai közt pogány templomokon kívül egy zsinagóga és egy keresztyén templom maradványai is napfényre kerültek.
A zsinagóga eredetileg magánház volt, a Kr. u. 3. szd. közepén építették át zsinagógává. Falait szép és értékes falfestmények díszítik. Azért jelentős ez, mert a II. parancsolatra tekintettel a zsidók sokáig mellőzték a képzőművészetet. Majd csak a Kr. u.-i rabbinusi vélemények teszik megengedhetővé a nem-kultikus ábrázolások készítését. A dúra-europoszi zsinagóga festményei több tucat B-i történetet ábrázolnak: látható Ábrahám, Illés alakja (nem elvontan, hanem konkrét cselekvés kapcsán), Jeruzsálem pusztulása, Eszt eseményei stb. Külön jelentős a tóraszekrény kiképzése, szintén falfestményekkel.
A keresztyén templom eredetileg szintén magánház volt, később építették át mintegy száz ember befogadására alkalmas kápolnának. A megtalált felirat szerint ez az átépítés 232/3-ban történt, s ez azért nevezetes, mert csaknem száz évvel Nagy Konstantin rendelete előtt kezdték használni. Egyik helyiségét keresztelőmedencének használták. Ennek az imaháznak is egyik ékességét a falfestmények képezik, bár nem olyan szép kivitelűek, és nem is maradtak meg olyan jó állapotban, mint a zsinagógában levők. Látható Jézusnak mint jó Pásztornak az ábrázolása, aztán Péter, amint a hullámokon próbál járni, a samáriai asszony Jákób kútjánál, a béna ember meggyógyítása stb.
Dúra-Europosz ritka példája annak, hogy a hellénista világban türelmes bánásmód mellett megférhetett egymás közelében Zeusz-kultusz és Mitrász-tisztelet, zsinagóga és keresztyén imaház. Amikor a perzsa Szasszanidák 260 körül elfoglalták a várost, az mindenestül elpusztult.
TK
