Elszakadás a hittől
Elszakadás a hittől A g. aposztaszia (2Thessz 2,3), aphisztémi (1Tim 4,1; Lk 8,13) fogalmak jelentésárnyalatai között szerepel. A hittől való elszakadás azt jelenti, hogy a Jézus igénye, a hit helyére másféle igény teljesítése kerül emberi normák szerint. A hittől való elszakadás motívumai között szerepel a próba, a nehéz külső körülmény, a hamis tanítók munkája, a tévtanítás. Az eszkhatológikus események sorához az ÚSZ-i bizonyságtétel szerint nemcsak a hitre jutás, és hitben járás tartozik hozzá, hanem a hittől való elszakadás is. - A Lk 8,13-ban abszolút értelemben van szó arról, hogy vannak, akik egy ideig hisznek, a próbák idején azonban elpártolnak. A hittől való elszakadás azért következik be, mert nem engedik, hogy az ige gyökeret verjen bennük. A hittől való elszakadás az Úr napja eljövetelének előjele. Az aposztasziá-t abszolút értelemben használja a 2Thessz 2,3 a hittől való elszakadás kifejezésére. Az ev-i tanítás, teljes összhangban az apostoli bizonyságtétellel, hírt ad arról, hogy az eszkhatológikus kor eseményei között nem tart ki mindenki végig a hit útján, vagyis Jézus Krisztus mellett. Az 1Tim 4,1 szerint ez azért következik be, mert vannak, akik tévtanításokra, hamis tanításokra figyelnek. - A hit útján nem automatikusan juthat előbbre az ember, hanem tudatosan, ellenállva mindannak, ami hazug, és hamis.
LSK
