Énekek éneke

Full text search

Énekek éneke A könyv címe a mi nyelvünkben is ismert fokozást jelent: a legszebb ének. A h. kánon az öt ünnepi tekercs soraiba vette fel, annak első tagjaként. A zsinagógai gyakorlat a 8. szd.-tól kezdve a páskaünnep nyolcadik napján olvastatta fel.
1. A könyv műfaja. Már a legrégebbi magyarázók között is vannak olyanok, akik szabályos drámának tekintik az Énekek-et. Megállapították az idők folyamán, hogy megvan benne mindaz, ami egy drámához szükséges: a párbeszédes forma, a helyszínváltozások, a régi drámák nélkülözhetetlen szereplője, a kórus (Jeruzsálem leányai) és maga a könyvből kiolvasható esemény is drámai jellegű. Általában úgy vélik, nem nyilvános előadásra szánt dráma, bár vannak olyan magyarázók is, akik az ÓSZ-i szent komédia reprezentánsának tartják.
Kisebb csoportja a magyarázóknak lírai érzelmeket kifejező idillnek tartja. A későbbi bukolikus g. költészet h. válfaját vélik felfedezni benne.
Másik kisebb csoport tankölteményt lát benne és az ÓSZ-i bölcsességirodalomhoz sorolja. Csak annyiban különbözik a többitől, hogy kifejezésmódja lírai.
A magyarázók legnagyobb része ma már annak tartja, aminek a címfelirata is mondja a könyvet: dal, ének. Némelyek szerint formájában és tartalmában egységesen megírt mű. A többség véleménye szerint különböző szerzőktől származó dalok füzére, vagy a nép ajkán élő menyegzői és szerelmi dalok gyűjteménye.
2. A könyv tartalma. Két évezred óta olvassák ki a könyvből a magyarázók - sok variációval - azt a történetet, hogy a falusi szépség bekerül Salamon király udvarába. A király nagy szerelemre lobban iránta. Kettőjük szerelméről, annak különböző kalandok utáni beteljesedéséről szól hát a könyv. - A másik változat: Salamon király csellel vagy erőszakkal háremébe vitette a falusi szépséget, s meg akarja nyerni magának. A lány azonban nem Salamont szereti, hanem visszavágyik a vidékre pásztor kedveséhez, ellenáll Salamon minden hízelkedésének és hódítási kísérletének. A király végül, belátva kudarcát, visszaengedi a lányt kedveséhez. - De kiolvasták már a könyvből Salamonnak és a fáraó leányának a menyegzőjét, melyet a pásztori élet képeivel leírva dicsőít a könyv.
A múlt szd.-ban figyeltek fel az Izráel környékén még mindig meglevő menyegzői szokásokra. Rájöttek, hogy a lakodalmi szokásoknak nagyon sok mozzanata emlékeztet az Énekek részleteire, s feltételezhető, hogy valahol a messze múltban egy gyökérből eredhettek. Megindult ez irányban a kutatás. Lassan megfogalmazódott, hogy az Énekek tartalma a vőlegény és menyasszony egymás iránti szerelme. Nincs benne folyamatos cselekmény. A könyv a menyasszony és vőlegény egymás utáni vágyakozásáról, a keresés és az elvesztés keserveiről, a megtalálás öröméről, a boldog együttlétről és a szeretet mindent legyőző hatalmáról szól. Salamon és Szulamit csak megtisztelő elnevezése az ifjú párnak.
3. A könyv értelmezése és magyarázása. A magyarázat történetét nézve szinte úgy tűnik egészen a 17. szd.-ig, mintha csak egyféle magyarázati lehetősége volna a könyvnek. Függetlenül attól, hogy milyen tartalmat véltek felfedezni a könyvben, nem a szó szerinti értelmet tartották fontosnak, hanem a szavak mögött mélyebb jelentést és üzenetet éreztek. Ez az allegorikus magyarázat a zsidó magyarázóknál Jahve és Izráel viszonyára értette a vőlegényről és a menyasszonyról mondottakat, egészen odáig, hogy voltak magyarázók, akik Izráel egész történetét benne látták a könyvben. A keresztyén allegorikus magyarázók számára a vőlegény Krisztust jelentette, s a menyasszony hol a lelki Izráelt, az egyház egészét, hol a hívő lelket. Ezek a magyarázók, mindmáig meggyőződéssel vallják, hogy minden vers vagy versrész a gondolatok és események egész tárháza. Az ÓSZ más helyeken is beszél a vőlegény és menyasszony képével Isten és népe viszonyáról. Az allegorikus magyarázók úgy vélik, hogy a könyvnek a kánonba való felvétele csak azért volt lehetséges, mert kezdettől fogva allegorikusan értelmezték.
Kezdettől fogva akadtak azonban - ha kevesen is - olyan magyarázók, akik a szó szerinti értelmet tartották a helyes értelmezési és magyarázási módnak. Azt vallották, hogy a férfi és a nő közötti igazi kapcsolat, a szerelem is Isten ajándéka, s a könyv ez ügyben akar isteni üzenetet közvetíteni. Még a 2. szd.-ban is kifogásolják a rabbik, hogy az Énekek egyes részeit borházakban, világi dalokként éneklik. Állítják e magyarázók, hogy a kánonba való felvételnek az is alapja lehetett, hogy ezeket az énekeket Salamon szerzeményének tartották. Mindenesetre a szó szerinti értelmet valló magyarázatokat mind a zsinagóga, mind az egyház elhallgattatta. Még a reformáció sem kedvezett kezdetben ennek az irányzatnak. Ennek ellenére a szd.-ok folyamán újra meg újra felbukkant, s aztán a reformáció után, de különösen a 18. szd.-tól kezdve erősen lábra kapott az a magyarázati irány, amelyik nem látott a könyvben semmi egyebet, mint komoly, vagy kevésbé komoly szerelmi vagy lakodalmi dalok gyűjteményét. Eme értelmezés és magyarázat szerint a könyvből kihangzó üzenet annyi, hogy a szerelem és a házasság is Isten uralma alá tartozik, beletartozik Isten teremtési rendjébe, és ezért nem szégyellni való, hanem Isten ajándékaként kell fogadni és élni vele. A könyv ehhez ad segítséget.
Van egy tipologikus magyarázati mód is, amely a két másik magyarázat hiányait szeretné kiküszöbölni. E magyarázat szerint mindenekelőtt a szó szerinti értelmet kell keresni a könyv egészében, de részleteiben is. Noha a szöveg sehol sem utal rá, mégsem csak annyi van a könyvben, amennyit a szó szerinti értelmezés ad, hanem ez képe és közvetítője egy magasabb igazságnak, mélyebb üzenetnek. Nem a szavak hordozzák magukban ezt az üzenetet, hanem a könyvben leírt, megénekelt helyzetek azok, amiken keresztül mind a szó szerinti, mind a mélyebb értelemben vett üzenet hangzik.
Ezek a magyarázási módok természetesen összefonódva és keveredve fordulnak elő legtöbbször. Szinte ahány magyarázó, annyiféle magyarázat.
4. A címfelirat arra látszik utalni, hogy a könyv szerzője Izráel híres királya, Salamon. Annyi biztos, hogy nem Salamon király az Énekek szerzője. A címfelirat sem állítja egyértelműen a salamoni szerzőséget. Lehet csupán utalás arra, hogy a könyv Salamon szellemében íródott, vagy lehet valami ajánlásféle, ill. a szerző ezzel akart tekintélyt biztosítani munkájának. A nyelvi elemzés kizárja már a salamoni szerzőséget, későbbi szavak, arameizmusok fordulnak elő a szövegben. Viszont sok apró adat meg arra utal, hogy a könyv egészében nem keletkezhetett a fogság után sem. Így szükségképpen kettős keletkezési időről kell beszélni. Az egyes dalok, amelyeket menyegzőkön, de egyéb alkalmakkor is évszázadok óta énekeltek, eredetüket illetően visszanyúlnak egészen a salamoni időkig. Ezeket a különálló dalokat egy rendező-redaktor állította össze a Kr. e. 3. szd. körül.
ZG

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi