Eretnekség

Full text search

Eretnekség A g. haireszisz szó eredeti jelentése: »választás, döntés«. Ebből következőleg: valamilyen tanítás vagy vallási-bölcseleti iskola, amelyhez az ember választás, ill. döntés alapján csatlakozik. Később a másként gondolkodókat bélyegzik meg ezzel a megjelöléssel. Maga a haireszisz főnév a haireo = »venni, nyerni, megragadni, választani«, ill. a visszaható alakú haireomai = »(magának) kivenni, kiválasztani« igéből ered.
A klasszikus g. nyelvben a haireszisz elfoglalást (pl. egy városét), választást (pl. valamely hivatásét), hajlamot, döntést, vállalkozást, célratörő szándékot jelentett. A hellénizmus korában első jelentése: tanítás, tan; a második pedig: iskola (ahol azt a bizonyos tant terjesztik és aszerint élnek). A tant és az annak megfelelő életet szorosan összekapcsolták a g.-római bölcselet világában. Az egyes tanhoz, iskolához tartozók természetesen bizonyos fokú életközösséget alkottak és elhatárolták magukat a más nézeteket valló, más tekintélyeket tisztelő, más tanítókra hallgató csoportoktól.
A LXX-ban a szó választást jelentett, elöljáró szóval együtt ilyen kifejezésekben, mint »szabad választás alapján«, »önként«, »szabadon« (1Móz 49,5; 3Móz 22,18.21). A h. megfelelője: nödábá. A hellénista és rabbinista zsidó irodalomban a haireszisz jelentése alkalmazkodik az általános hellénista g. szóhasználathoz s főleg bölcseleti-vallási nézetek szerint elkülönült csoportokra vonatkozik. Josephus Flavius zsidó történetíró a Zsidó háború c. könyvében a júdeai pusztában lakó esszénusokat, a szadduceusokat és a farizeusokat nevezi így. A rabbinista irodalomban a megfelelő szó a min, ami mind az eretnekséget, mind az eretnek embert jelenthette. Szerepel ez a kifejezés az ún. TIZENNYOLCAS IMÁban. Végül már nem a zsidóságon belüli iskolákat, nézeteket, hanem a máshitűeket nevezték így.
Az ÚSZ-ben az ApCsel egészen Josephus Flavius-i és a korai rabbinusi értelemben használja a haireszisz szót. Tudósít a »szadduceusok pártjáról« (5,17), a farizeusokéról (15,5). Pál bevallja, hogy ő farizeusként »kegyességünk legszigorúbb irányzata (= haireszisz) szerint« élt (26,5). Magát a keresztyénséget is ilyen iskolának, pártnak, nézetnek, irányzatnak tekintik az ellenfelek, egyelőre még a zsidóságon belülinek tartva azt. Ezért mondják Pált vádolva azt, hogy ő a »fővezére a názáretiek eretnekségének«.
A keresztyén szóhasználat kezdettől fogva nem-keresztyéneket ért az eretnekeken. Nem onnan érthető ez, hogy kialakult volna az igaz tan s az attól eltérőket nevezték volna így, hanem a keresztyén egyház megjelenésével kialakuló új helyzet szabta meg a szó jelentéstartalmát.
A Gal 5,20-ban »a test cselekedetei« közt szerepel az »ellenségeskedés, viszály, széthúzás« az eretnekséggel együtt. Az 1Kor 11,19 szerint isteni szükségszerűség (»kell«), hogy a »szakadások« (szkhiszmata) mellett haireszisz-ek, azaz »eretnekségek« is legyenek, mert így lesz nyilvánvalóvá, hogy kik a kipróbált hitű keresztyének. A haireszisz mégis nagyobb veszély a szkhiszmá-nál. Mert az eretnekség, a haireszisz az alapvető egyházi tanítás helyett valami más, veszedelmes dolgot csempész be a gyülekezetbe a 2Pt 2,1 szerint. E helyen azokról esik szó, akik nem hisznek Krisztus visszajövetelében, sőt gúnyolódnak ezen a tanításon. (Ld. még SZAKADÁS).
BJ

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi