Éva
Éva H. havváh (1Móz 3,20; 4,1). Jelentése a h. haj, hájáh »élet, él« szavakkal áll összefüggésben. Nevét ÁDÁM adta, mert ő lett az anyja minden élőnek.
Az első asszony, az első emberpár női fele. A férfival együtt teremtette Isten a maga képmására emberré, nyerte el az áldást (1Móz 1,26kk; 5,1k). Isten alkotta a férfinak hozzá illő segítőtársul. A többi élőlény nem társa az embernek, az asszonyban felismeri a vele azonosat (1Móz 2,18-25). Ezért a házastársi kapcsolat minden más kapcsolatot felülmúl (1Móz 2,24).
A kígyó megkísérti az asszonyt, aki bűnbe esik férjével együtt. Együtt nyerik el a büntetést, de Isten további gondoskodását is (1Móz 3). Sajátos büntetése a terhességét, szülését kísérő fájdalom, a férfi utáni vágyakozása és az, hogy a férfi uralkodik rajta. Megszüli Kaint és Ábelt (1Móz 4,1k), majd újabb fiakat és leányokat szül, ezzel megindul az emberiség elszaporodása (1Móz 5).
Éva esete a 2Kor 11,3-ban hasonlat: ahogy őt megcsalta a kígyó, úgy tántorodhat el a tiszta szűzhöz hasonlított gyülekezet Krisztustól. Az 1Tim 2,13k-ben érv a gyülekezeti rend megalkotásánál.
