Frígia
Frígia Kis-ázsiai tartomány. Eredeti központja a mai Ankara helyén állt város volt. Területe főként 900-1000 m-es fennsík. A DNY-i része termékeny, É-i és K-i része inkább csak legelő. A frígek a thrákokkal rokon indogermánok voltak. A Kr. e. 12. szd.-ban vándoroltak be ÉNY-ról a hettita és asszír birodalmat szorongatva. Majd a galaták bevándorlásával délebbre szorultak. III. Antiokhosz (223-187) 2000 zsidó családot telepített ide. Ezek a zsidó családok a nagy ünnepekre feljártak Jeruzsálembe. A Szentlélek kitöltésekor, pünkösdkor is voltak Frígiából zsidók Jeruzsálemben (ApCsel 2,10). Kr. e. 133-ban elfoglalták a rómaiak, ettől kezdve a terület Ázsia tartomány részeként a Római Birodalomhoz tartozott.
A frígek ősi istene Szabaziosz volt. Megfelel ez Zeusznak vagy Dionüsziosznak. Itt átvették a Kübele-kultuszt. Ősi Szabaziosz-kultuszuk összeolvadt a Kübele-kultusszal. Pál apostol második és harmadik útján ment át Frígián (ApCsel 16,6; 18,23). Frígiai munkálkodásáról bővebbet nem tudunk. Három frígiai város keresztyén gyülekezetéről tesz említést az ÚSZ: Kolossé, Hierápolisz és Laodicea (Kol 4,13). Pál apostol fríg munkatársa volt a kolosséi Epafrász. Ő vitt jó hírt a kolosséi gyülekezetről a fogságban lévő Pálnak (Kol 1,7-8). A fríg város gazdag polgára volt Filemon. Tőle szökött el rabszolgája Onézimosz, akit Pál Tükhikosz kíséretében visszaküldött Kolosséba gazdájához (Kol 4,9). Laodiceába is küldött Pál levelet, amelyet a kolosséiaknak is elolvasásra ajánl, mint ahogy a Kolosséba küldött levélről is úgy rendelkezik, hogy azt küldjék el Laodiceába is és olvassák fel ott is (Kol 4,16). A Jel-ben a laodiceai gyülekezetről azt halljuk, hogy gazdagok és közömbösek (Jel 3,14-22).
Frígiai keresztyének ott voltak a 325-ös niceai és 381-es konstantinápolyi egyetemes zsinatokon.
BöJ
