Füst

Full text search

Füst A füst az égést kísérő, látható jelenség: az égéstermékek egy részének (korom, vízgőz, gázok) a levegőben általában felfelé szálló keveréke. A Szentírás többféle jelentést tulajdonít e fizikai jelenségnek.
1. Amikor Isten leszállt a Sínai-hegyre, hogy Mózest küldetése teljesítésében segítse és a szövetség törvényét a népnek átadja, a »hegy egészen füstbe borult« (2Móz 19,18). Ézsaiás prófétai elhívásakor a megjelenő Urat a füsttel megtelt templomban látja és hallja (Ézs 6,4). Isten hatalmától és dicsőségétől füsttel telt meg a mennyei szentély is János bizonyságtétele szerint (Jel 15,8).
Ezekben az esetekben a füst az Isten jelenlétét, dicsőséges és felséges voltát jelzi (Jel 8,4; 19,3).
2. Néhány helyen arról olvasunk, hogy Isten ítélő tettét kíséri a füstjelenség. A Sodomát és Gomorát elveszítő ítéletről Ábrahám felszálló füstből értesül (1Móz 19,28). Ézsaiás látomásában Edóm pusztulását gomolygó füst jelzi (Ézs 34,10).
A nagy Babilon bukását is füst hirdeti (Jel 18,9-18), mint Istennek az utolsó időkben való más ítéletes tetteit is (Jóel 3,3; Jel 9,2-3; 14,11).
3. A levegőben előbb-utóbb szétoszló füst alkalmas jelezni a világ s a benne levők mulandóságát (Zsolt 37,20; 102,4; Ézs 51,6; Hós 13,3).
4. Utalást találunk a B-ban arra, hogy Izráelben üzenetközvetítést végeztek füstjelekkel. Nyilván háborúk idején volt ennek jelentősége (Józs 8,20; Bír 20,38-40).
5. Jelentős szerepe van a füstnek, a füstölésnek Izráel istentiszteletén. Az áldozatbemutatásnak természetszerűen kísérője. Emellett szándékosan is létrehoztak füstöt az áldozó helyeken. Az égőáldozati oltárokon bemutatott áldozathoz tömjént hintettek s az áldozatra szánt étel egy részével azt is elégették (3Móz 2,1.2.16; 6,8). Az égést így illatos füst kísérte.
Az izráeli szent helyen (sátor, templom) külön füstölőoltár is volt, szemben a szentek szentjében levő frigyládával, amitől csak a kárpit választotta el. Ezen az »aranyoltáron« naponta kétszer füstölőáldozatot, vagy illatáldozatot mutattak be (2Móz 40,5.26). Erre a szolgálatra a papokat sorshúzással osztották be (Lk 1,8-9). Az illatáldozat bemutatása idején a templomban csak e magasztos feladat elvégzésére kijelölt pap tartózkodhatott. A gyülekezet a pitvarban imádsággal kísérte az általa nem látható áldozati cselekményt (Zsolt 141,2; Lk 1,10; Jel 5,8; 8,3k). A legfontosabb illatáldozat az volt, amit a főpap a nagy engesztelési napon a szentek szentjében mutatott be. Az engesztelő áldozatok csak úgy voltak bemutathatók, ha az illatáldozat füstfelhője beborította a ládát (3Móz 16,12-24).
Az illatáldozati oltárról pontos leírást ad a B (2Móz 30,1.5; 37,25-28). Ugyancsak részletesen ismerteti a füstölőszer elkészítésének módját (2Móz 30,34-36). Ilyen füstölőanyagot az áldozati szent használaton kívül más célra készíteni tilos volt.
Arról valóban nem tudunk, hogy valaki a maga számára ilyet készített volna. Annál inkább tudunk arról, hogy Izráel Salamon korától kezdve évszd.-okon át illatáldozatot mutatott be a templomon kívül, pogány bálványisteneknek (ld. különösen 1-2Kir; 1-2Krón; Jer; Hós). Az Úr iránti hűtlenség egyik legnyilvánvalóbb bizonyítéka ez a gyakorlat.
KI

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi