Gadara
Gadara A Dekapoliszhoz, ehhez a K-jordániai hellénista-pogány városszövetséghez tartozó város mintegy 10-15 km-nyire a Genezáret-tavától, amely a Jarmuk völgyétől D-re egy hegytetőn épült, ahonnan jó kilátás nyílt mind a tóra, mind pedig a Jordán völgyére is. Közelében melegvizű források buzogtak. A város romjai még ma is érzékeltetik Gadara hajdani jelentőségét. A város felségterülete egészen a tóig ért, erre utal a Mt 8,28 is. A város romjait ma chirbet mukes, vagy um mukes-nak nevezik. A várost Alexander Jannaiosz (103-76) elfoglalta a szírektől, de Kr. e. 63-ban Pompeius felszabadította a zsidó fennhatóság alól, majd Nagy Heródes király (Kr. e. 37-4) annak ellenére, hogy Gadara a Dekapoliszhoz tartozott, a várost birodalma részévé tette. Amikor meghalt, Augustus császár ismét a szövetséghez csatolta. A Gadara városnév az ÚSZ-ben a megszállottak, ill. megszállott (Mt kettőről, Mk és Lk egyről tesz említést) meggyógyítása kapcsán fordul elő (Mt 8,28; Mk 5,1). A helymegjelölés azonban bizonytalan, mivel a kéziratok többféle helységnevet említenek. Mk-ban a szövegek legnagyobb része Gerazát közöl, a koiné-szöveg és az Ephraemi rescriptus (C) Mt szövegéhez hasonlóan Gadarát említ, sőt Origenészre egy Gergeza változat is visszavezethető. A rendelkezésre álló adatok birtokában a csodatétel színhelye minden bizonnyal Gadara lehetett, mivel Geraza túlságosan messze, mintegy 60 km-nyire feküdt a tótól, s Gadarát csak a néphagyomány nevezte gergazénusok vidékének, ezért kellő geográfiai ismeret híján fordulhatott elő a helységnév Gerazára javítása.
DI
