Gérsón
Gérsón A szó jelentése: »száműzetés«.
Lévi legidősebb fia (1Móz 46,11; 2Móz 6,16; 4Móz 3,17; 1Krón 5,27) egy lévita-rendnek, a gérsónitáknak az ősatyja. Ők hordozzák a pusztában a szent sátort és tartozékait, négy ökröt és két szekeret kaptak feladatuk teljesítéséhez. Számukat, táborozási rendjüket, istentiszteleti teendőiket írja le részletesen a 4Móz 3,21-26; 4,21-28. A gérsóniták Gérsón két fia után tagozódtak még a Libni-nemzetségre és a Simei-nemzetségre (4Móz 3,21). Gérsón utódai 13 várost kaptak örökségül Issakár, Ásér, Naftáli törzsétől és Manassé féltörzsétől (Józs 21,6.27-33), köztük két menedékvárost, Gólánt és Kedest (21,27.32). Később Dávid rendelkezett a szent sátor rendjében az éneklésről is, a léviták egy részét erre a szolgálatra állította be; az éneklés vezetői között van megemlítve Ászáf is, a Gérsón utódai közül való (1Krón 24,28; 25,1-2.6). Amikor Dávid a szövetségládát Jeruzsálembe hozatja, ott vannak a menetben a Gérsón-utódok is vezetőjükkel (1Krón 15,7). Ott tevékenykednek Ezékiás idejében is a templom megtisztításánál a gérsóniak közül valók (2Krón 29,12-13).
ZG
