Gibea
Gibea Gyakran előforduló helységnév (h. gibcáh, jelentése: »domb, halom«), melynek magyarázata a név jelentésével függ össze. A h. gibcáh szó ugyanis kiválóan alkalmas arra, hogy névül szolgáljon egy-egy olyan településnek, amely nehezen megközelíthető, ill. nem könnyen bevehető helyen, vagyis dombon, magaslaton épült.
A B-ban előforduló Gibea-helységnevek fekvésének megállapítását megnehezíti ez a gyakori teljes névazonosság, amit még fokoz az is, hogy a Gibea név gyakran változik az azonos jelentésű Geba helységnévvel.
1. Legjelentősebb a Benjámin földjén lévő Gibea. A Bír 19,12kk és Ézs 10,29 szerint Jeruzsálem és Rámá között feküdt. Gibea a mai Tell el-Fulnak, a Jeruzsálemtől (É-i irányban, mintegy 6 km-nyi távolságra) Náblusz felé vezető főútvonal mellett magasan kiemelkedő településhalomnak felel meg.
Már a honfoglalás idején lakott hely. A bírák korában elpusztul (Bír 19-21; vö. Hós 9,9 és 10,9). A város Saul király uralkodása idején éli fénykorát, aki itt született (1Sám 10,26; 11,4). Azt követően, hogy fia, Jónátán meghódította (1Sám 14) és elvette a várost korábbi tulajdonosától, egy filiszteus várnagytól (1Sám 10,5; 13,3), Saul saját királyi székhelyévé tette (1Sám 22,6; 23,19). A B gyakran említi »Saul Gibeája«-ként (1Sám 11,4; 15,34). Dávid trónralépésével, s Jeruzsálem fővárossá tételével lassan elveszti jelentőségét.
2. Város Júda törzsének területén (Józs 15,57; 1Krón 2,49). Föltehetően azonos a mai ed-Dzseba településsel, mely Hebróntól É-ra, mintegy 17 km-nyi távolságra van.
3. Város Efraim hegyvidékén, melyet Fineás városaként említ a B (Józs 24,33). Itt temették el Eleázárt, Áron fiát. Az el-Mahna síkság ÉK-i végében, egy dombtetőn állt. Föltehetően azonos a mai Dzsibijával.
DI
