Gileád

Full text search

Gileád A név (h. gilcád) értelme homályos. Valószínűleg hegyes, sziklás vidéket jelent. A B-ban földrajzi megjelölésként és személynévként egyaránt előfordul.
I. Földrajzi meghatározásként a Jordántól K-re eső területet jelöli. Határai: K-en a pusztaság, D-en az Arnón, NY-on a Jordán, É-on a Jarmuk. Területét a Jabbók D-i és É-i részre osztja (5Móz 3,12kk; Józs 12,1kk). Éghajlata kissé keményebb Kánaánénál. A hó és a dér nem ritkaság. Felszínét alapvetően a Gileád-hegység határozza meg, amely a Genezáret-tó D-i végétől a Jordán torkolatáig húzódik. Gyakran az Arnóntól É-ra elterülő ammóni fennsíkot is hozzászámítják. A Gileád-hegység, a Jordántól NY-ra eső hegyvidékhez hasonlóan, nem zárt gerincű hegység. Valójában mészkőfennsík, elszórt hegycsoportokkal. Átlagmagassága 660 m, É-on 1247 m-ig, D-en 1113 m-ig emelkedik. Vízben gazdag, nagyon termékeny terület. Nagy kiterjedésű legelők (4Móz 32,1; Énekek 4,1; 6,5), hatalmas erdők borítják. Egyik erdejében lelte halálát a lázadó Absolon (2Sám 18,6). Híres volt gyógyfüveiről és balzsamáról is (1Móz 37,25; Jer 8,22).
A B váltakozó értelemben használja a Gileád elnevezést, ami eredetileg egy város (Bír 10,17k, ma dzsalcad), vagy egy hegy (1Móz 31,21kk) neve lehetett. Olykor az egész Jordántól K-re eső területet érti alatta (Józs 22,9.13.15.32), máskor csak a Jarmuktól D-re eső vidéket. Ez esetben Básán és Gileád együtt jelenti a Jordánon túli dombvidéket (Józs 13,11; 2Kir 10,33). A Jordántól K-re tehát, É-ról D felé haladva, Básán, Gileád és a síkság (Misór) a sorrend.
A honfoglaláskor Gileád D-i része Rúben és Gád, É-i része pedig Manassé törzse felének az öröksége lett (5Móz 3,12-17; Józs 13,24-32). A bírák korában az ammóniak sokszor megtámadták a Gileádban lakó izráelieket (Bír 10,7.11; 11,4kk). Saul az ammóniak legyőzése után lett Izráel elismert királya (1Sám 11,1kk.12k). Az ország kettészakadása után Gileád az É-i országrészhez, azaz Izráelhez tartozott, s elsősorban ez a terület szenvedett a legtöbbet az arám-szír és az asszír támadásoktól. A Kr. e. 9. szd.-ban Damaszkusz elfoglalta (2Kir 10,32k; 15,29; Ám 1,3). Kr. e. 733-ban pedig asszír uralom alá került. A g.-római korban ismét virágzásnak indult. Városok épültek, melyeknek lakói g.-ül beszéltek, s a g. műveltségi körhöz tartozóknak érezték magukat (ld. PEREA; DEKAPOLISZ). A jeruzsálemi keresztyének a város ostroma elől a gileádi Pellába menekültek.
Gileád többször szerepel a prófétai ítélethirdetésekben (Ám 1,3.13), ígéretekben (Jer 50,19; Abd 19; Zak 10,10; Zsolt 60,9; 108,9). Mikeás azért imádkozik, hogy Isten úgy pásztorolja népét, hogy legeljenek Básánban és Gileádban, mint a régi időkben (Mik 7,14).
II. Személynévként
1. Mákír fia, Manassé unokája a gileádi nemzetség atyja (4Móz 26,29; 27,1; 36,1; Józs 17,1kk).
2. Jefte bíró atyja, Manassé unokájának a leszármazottja (Bír 11,1k).
3. A gádi Míkáél fia (1Krón 5,14).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi