Gyűlés
Gyűlés Politikai, társadalmi vagy vallási közösségek összejövetele bizonyos döntések meghozatalára, közérdekű dolgok tudomásulvételére, fontos feladatok elvégzésére, kultikus cselekmények rendszeres megismétlésére.
Mivel a megfelelő B-i szavak: h. káhál, cédáh; g. szünagógé, ekklészia, egyúttal Isten népe ">GYÜLEKEZETét, az EGYHÁZat is jelentik, itt csak a »népgyűlés« értelmében tárgyaljuk a kifejezést. A g. nyelvben ez a szó a teljes jogú városi polgárok összejövetelét jelentette. Jogköréhez tartozott a beérkezett törvénymódosító javaslatok megtárgyalása, tisztségviselők választása, döntés a háború és béke, a szerződések megkötése és az anyagi ügyek kérdésében.
Az ÚSZ-ben az ApCsel 19,23-40 beszél el egy spontán, nem hivatalos népgyűlést, a szöveg azonban a »törvényes népgyűlés« (39) lehetőségét is megemlíti. Pál igehirdetésétől féltették az efézusi ÖTVÖSök fő jövedelemforrásukat: az ARTEMISZ istennő temploma kicsinyített másolatai készítését és eladását. Pál tevékenysége miatt előbb az ötvösök tartottak gyűlést (25), majd kiterjedt a zűrzavar az »egész városra« (29), és nagy tömeg gyűlt egybe. Ez azonban nem volt szabályosan egybehívott és határozatképes, vagyis törvényes gyűlés, a szöveg hol »sokaságnak«, hol »tömegnek« nevezi őket. Viszont a város jegyzője jelen volt (35) és ő biztatta a gyűlés résztvevőit arra, hogy az ötvösök törvényes gyűlésen (39), igaz népgyűlésen adják elő panaszukat.
