Hajlék Általános értelemben emberek vagy állatok tartózkodására szolgáló alkalmatosság (sátor, épület, barlang, odú), lakóhely (Mt 8,8). A kifejezés különösen fontos, amikor Isten jelenlétének színhelyét, a szent sátort (2Móz 26,1kk; 3Móz 26,11), vagy a jeruzsálemi templomot jelenti (Zsolt 46,5; 74,8), ahol az ÓSZ-i hit szerint Isten trónol a bizonyság ládáján a két KERÚB között (2Móz 25,22). A hozzá menekülő embert Isten a maga hajlékába rejti el (Zsolt 27,5). Ezért a benne bízó számára maga Isten a hajlék, az örökkévaló hajlék (Zsolt 90,1; 91,9k). A messiási üdvígéretek között ott van a »békés hajlék« (Ézs 32,18).
A tanítványaitól búcsúzó Jézus arról beszél, hogy Atyja házában sok hajlék van, ahol ő helyet készít számukra (Jn 14,2). A mennyei hajlék a hívő embernek arra a reménységére utal, hogy Isten színe előtt marad a halálban is (2Kor 5,2; vö. Lk 16,9). Isten hajléka a Krisztus váltságműve által az apostolok és próféták alapjára épülő gyülekezet (Ef 2,20-22).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.