Hál
Hál Kétféle jelentése van ennek a fogalomnak a B-ban, éppúgy, mint köznyelvünkben: 1. éjszakára valahol megszáll, alszik, éjjeli nyugovóra tér; 2. valakivel szeretkezik, nemi közösülésre lép. Az előbbi értelemben kevésszer fordul elő (ellentétben a Károli-fordítással). Hálóruhával kapcsolatosan (2Móz 22,26; 1Kir 21,27; Jób 24,7); rendelkezésekben, hogy ki hol töltse az éjszakát (Neh 4,16; 13,20k). Jócselekedet a jövevény előtt megnyitni az ajtót éjszakára, hogy ne háljon az utcán (Jób 31,32). A második értelemben gyakrabban találkozunk e fogalommal: az éjszakát valakivel tölteni nemi kapcsolatba lépés miatt, ahogyan tették ezt LÓT lányai (1Móz 19,32kk), vagy a férfi és nő ilyen kapcsolatba kerülésének általános jelölésére (1Móz 26,10; 30,15k; 35,22; 2Móz 22,15; 3Móz 15,18kk; 19,20; 20,11kk; 4Móz 5,13.19; 31,18; 5Móz 22,22kk; 28,30; Bír 21,11; 1Sám 2,22; 2Sám 11,4.11; 12,11.24; Énekek 7,12; Ez 23,8). Súlyosan tilos a családtaggal való ilyen hálás (5Móz 27,20kk), a férfinak férfival való hálása (3Móz 18,22). Az erőszakos nemi közösülést is kifejezi (1Móz 34,2.7; 39,7.12).
