Hamu
Hamu 1. A mulandó és értéktelen dolgok jelképes kifejezése az ÓSZ-ben (Jób 13,12: 1Móz 18,27; Ézs 44,20; JSir 3,16).
2. A bűnbánat külsőségeihez és a gyász szertartásához hozzátartozik, hogy valaki hamut szór a fejére (2Sám 13,19; Ézs 61,3; vö. Mt 11,21 par), hamuba ül (Jób 2,8; Jón 3,6), ill. hamuban fetreng (Ez 27,30; Jer 6,26). A bűnbánat aktusának jellegzetes kifejezése: »hamut eszem kenyér gyanánt« (Zsolt 102,10).
3. A Törvény előírása szerint egy hibátlan vörös tehén elégetésekor keletkezett hamut kell felhasználni a »vétektől megtisztító víz« elkészítéséhez (4Móz 19; vö. Zsid 9,13).
