Hóseás
Hóseás A próféta személyéről annyit tudunk, amennyit a könyve elmond. Apja neve Beéri volt. Felesége Gómer, Diblaim leánya, akitől három gyermeke született. Házassága azonban meghatározó témája lett a könyvében található próféciáknak. Felesége parázna nő volt, ami érthető úgy is, hogy a kánaáni vallásban, a Baal-kultuszban otthonos kultuszi prostituáltak közül való volt, vagy esetleg később keveredett közéjük (vö. az 1,2 és 3,1k némileg eltérő fogalmazását). Hóseás azonban mindenek ellenére szerette a feleségét, képes volt őt áron is kiváltani rossz környezetéből (3,2). És miközben gyógyítgatni próbálta szerencsétlen házaséletének sebeit, rádöbbent, hogy sorsa kicsiben példázza az Úrnak és Izráelnek a kapcsolatát.
A próféta korát, működése idejét megtudjuk könyve feliratából, amely egyfelől ugyanazokat a júdai királyokat sorolja fel kortársakként, akiket Ézs is néven nevez (Uzzijjától Ezékiásig), másfelől Izráel országa királyát, II. Jeroboámot. Hóseás az É-i országrészben, Izráelben működött. Az említett II. Jeroboám idejére esett Izráel utolsó fénykora (783-752). A júdai királyok említése talán azért lényeges, mert a próféta működése a Jeroboám utáni időre is kiterjedt, s ezt az időszakot Izráelben az anarchikus állapotok miatt nehéz lett volna királyok nevével fémjelezni. A 734/33-ban folyt szír-efraimita háború nyomai láthatók Hós 5,8kk-ben, de a 722-ben bekövetkezett végleges asszír megszállás direkt nyomai nem mutathatók ki. Így Hóseás prófétai ténykedését általában a 750-730 közötti időre keltezik.
