Jásár könyve
Jásár könyve A Józs 10,13-ban és a 2Sám 1,18-ban említett könyv, amely azonban nem maradt ránk. Az elveszett mű költői formában előadott történelmi eseményeket, hősmondákat tartalmazó gyűjtemény lehetett. Van olyan vélemény is, hogy a Jásár könyve a homéroszi Iliászra emlékeztető izráeli eposz volt, ami a honfoglalástól a dávidi korszakig eltelt idő hősi emlékeit örökítette meg.
A Józs 10,12-13 azt írja le, amikor Józsué csatája idején megállt a Nap és a Hold, a 2Sám 1,17-27 pedig siratóének Saul és Jónátán felett. Egyes kutatók szerint valószínűleg Jásár könyvéből származnak Salamonnak a templomszenteléskor mondott szavai is (1Kir 8,12k), amit a LXX ezen a helyen kihagy, viszont az 53a alatt betoldásként idéz. A LXX-ban így két 53. vers van. Az utóbbi helyen mintegy retorikai kérdésként ezt olvassuk: »Vajon Salamonnak ez az idézete nem íratott-e meg az Énekek könyvében?« Itt éneknek fordított g. »ódé« szó h. sjr, viszont a Jásár h. írása jsr. Ezért több B-tudós azon az állásponton van, hogy itt a két betű felcserélődött, tehát ez is Jásár könyvéből való idézet.
Mivel a könyvből származó mindhárom idézet költemény, ezért ha magát a címben szereplő »Jásár« szót nem is tudjuk megfejteni, a LXX szövegére hivatkozva az »Énekek könyve«, vagy az »Igaz emberek könyve« lehetett a mű eredeti címe.
Az ÓSZ-ben egyébként másutt is találkozunk olyan könyvekkel, amelyek nem maradtak ránk. Ilyen például »Az Úr harcainak könyve« a 4Móz 21,14-ben, amely szintén valamilyen dalgyűjtemény lehetett. Ebből idézi a 17-18. v. az ún. forrás-dalt, vagy kút-dalt.
