Jezréel
Jezréel H. jizrö'cél, g. Ieszraél, hellénizált forma: Eszdrelón. Jelentése: »Isten vet«.
1. Egy-egy város neve Júda hegyvidékén (Józs 15,56) és Issakár törzsi területén (Józs 19,18; 1Kir 4,12), ill. egy háromszög formájú sík, termékeny terület Bét-seán és a Karmel-hegy között. Az issakári Jezréel városát Aháb építette ki 2. fővárosul, ahol palotája is volt (1Kir 21,1). Ezért menekül ide a sebesült Jórám király a rámót-gileádi csata után (2Kir 8,29). Jezréel síksága számos csata színhelye, mivel alkalmas hely volt harci szekerek felvonulására (Józs 17,16; Bír 6,33; 7,12; 1Sám 29,1.11).
2. Dávid király egyik felesége, a jezréeli Ahinóam. Mikor Dávid Nábál özvegyét feleségül kérte, a jezréeli Ahinóam már felesége volt (1Sám 25,43). Dávid elsőszülött fiának, Amnónnak ez a jezréeli asszony az anyja (2Sám 3,2; 1Krón 3,1). Ahinóam is osztozott Dávid bujdosásában Gátban (1Sám 27,3). A ciklági rablásnak is áldozata volt (1Sám 30,5). Ahinóam szülőhelye feltehetőleg a júdai város (Józs 15,56).
3. Az Issakár területén lévő Jezréelből való volt Nábót, akinek szőlőjét Áháb megkívánta, és Jezábel királyné meg is szerezte azt a királynak Nábót elpusztításával (1Kir 21,1-16). Ezt torolta meg Jéhú (2Kir 9,22-37).
4. Hóseás próféta legidősebb fiának neve (Hós 1,4). A név utalás Jéhú vérengzésére (1,4k), de egyúttal emlékeztet Jezréel síkságának termékenységére is, és így a próféta számára új nép reménységévé válik, amely olyan sok lesz, mint a tengerpart homokja (Hós 2,1). Izráel és Júda fiának egyesülése Jezréel napja lesz (2,2).
