Jóbél év
Jóbél év 1. A név eredete : a h. jóbél szó jelentése: »kos«, a keren hajjóbél: a »kos szarva«, a belőle készült hangszer (Józs 6,5). Elmaradhat az első tag, a jóbél egyedül jelentheti a hangszert (2Móz 19,13). A sönat hajjóbél: a »kürt éve« (szó szerint), vagyis az az év, amelyet kürtzengés vezet be (3Móz 25,13.28.40 stb.). Ennek a kifejezésnek is elmaradhat az első tagja, a jóbél egyedül jelenti az ünnepi évet (3Móz 25,10-12 stb. ÚF: örömünnep.)
2. A nagy örömünnep éve: minden ötvenedik esztendőt meg kell szentelni. A hetedik nyugalomév (ez hétszer hét esztendő) hetedik hónapjának tizedikén, az engesztelés napján meg kell fúvatni a harsogó kürtöt. Ezzel kezdetét veszi a jóbél év. Ebben az évben nem szabad földet művelni, még azt a gabonát és szőlőt sem szabad leszedni, ami magától terem. Az ország minden lakosát (aki rabszolgasorba süllyedt) föl kell szabadítani, hogy visszatérhessen nemzetségéhez. Vissza kell adni minden eladott, elzálogosított földet az eredeti tulajdonosnak (3Móz 15,8-22).
A Neh 5,1-13 szerint teljességgel méltatlan a fogságból visszatért izraelitákhoz, hogy zálogba veszik honfitársaik házát, földjét vagy adósrabszolgaságba döntik őket.
3. A jóbél év az ÚSZ-ben: Az Úr kedves esztendeje, amit Jézus fellépése hoz el (Lk 4,19).
