Julius Caesar
Julius Caesar Az ősrégi római nemzetség, a gens Julia legkiemelkedőbb fia, Caius Julius Caesar, római államférfi, hadvezér, történetíró, diktátor és imperátor. Kr. e. 100-ban született. Ifjúságában, mint Marius rokona, az ő pártján állt, ezért Sulla előbb száműzte, majd halálra ítélte és csak a Vesta szüzek szavára kegyelmezett meg neki. Negyvenéves koráig a politika terén igyekezett helyet biztosítani magának és csak ezután lépett a hadsereg élére. Egyre magasabb hivatalokat viselt. Kr. e. 60-ban kötötte meg Pompeiusszal és Crassusszal az ún. első triumvirátust. Mint hadvezér a gallusok és a germánok ellen viselt háborút. Crassus halála után kiéleződött a viszonya Pompeiusszal, s miután Caesar átkelt a határt jelentő Rubiconon, diadalt is aratott felette. Pompeius Egyiptomba menekült s az őt üldöző Caesarnak Antipater, Nagy Heródes apja komoly segítséget nyújtott. Caesar hálája nem maradt el. Antipatert római polgárjoggal ajándékozta meg, ezenkívül megkapta az etnarkhai - fejedelmi - méltóságot, a »Róma szövetségese« címet és a katonai ügyeket kivéve a teljes önkormányzatot. (Josephus Flavius: A zsidók története XIV. 8.1-5). A zsidóknak is előjogot biztosított. Így érthető, hogy a zsidók megsiratták, amikor Kr. e. 47-ben meggyilkolták.
