Kambüzész
Kambüzész 1. Perzsa uralkodó, Akhaimenesznek (Kr. e. 7. szd.), az akhaimenida-dinasztia megalapítójának a leszármazottja, I. Círusz utóda. Kr. e. 559-ben halt meg. Uralkodása idején Perzsia a médek vazallusa volt.
2. II. Círusz (Kr. e. 559–530) legidősebb fia, aki apját követte a trónon (Kr. e. 530–522), de Babilonban már évekkel korábban a helyettese volt. Uralkodása idején a Perzsa Birodalom a Földközi-tengerig és Észak-Afrikáig terjedt. Legnagyobb hadi sikere Egyiptom meghódítása volt (Kr. e. 525). Az Egyiptomtól nyugatra élő líbiai törzsek önként meghódoltak előtte. Miután a Nílus völgyében megszilárdította uralmát, megpróbált tovább nyomulni NY (Karthágó) és D (Etiópia) felé, de ezek a vállalkozásai kudarccal végződtek. Az etiópiai hadjárat idején halálhírét költötték. Egyiptomban zavargások törtek ki, amibe belekeveredett III. Pszammetik fáraó is, aki díszőrizetben volt. A Nílus völgyében hagyott perzsa seregek pedig öccsét, Bardiját kiáltották királlyá. Kambüzész III. Pszammetikot kivégeztette, Bardiját visszaküldte Perzsiába, s ott meggyilkoltatta. Kr. e. 522-ben egy méd származású mágus, Gaumata, Bardijának adva ki magát, fellázadt ellene. Kambüzész a lázadó ellen indult, de útközben rejtélyes körülmények között meghalt, valószínűleg öngyilkos lett.
