Kroiszosz
Kroiszosz Lídiai király, akinek a nevét Krőzus alakban szokták emlegetni és a gazdaságáról lett híres. Alakját számtalan monda övezi, amit elsősorban Hérodotosz írásainak köszönhet. Atyja, Alyattes Kr. e. 555 körül bekövetkezett halála után trónra lépve birodalmát kiterjesztette a Halys folyótól az Aegei-tengerig, úgy, hogy Milétosz és Lydia kivételével egész Kis-Ázsia őt uralta. Jóindulatú uralmát a kis-ázsiai görög városok – szinte azt mondhatnánk – szívesen fogadták, mivel a lídiaiak sardesi kormánya mindenütt rendet teremtett a városokban elterjedt pártviszályok között. Külpolitikájában a szövetséget kereste. A görögökkel való kapcsolatait vallásuk tiszteletben tartásával is ápolta. Hozzájárult az efezusi Artemis-templom építéséhez és a görög orákulumokat is gyakran megajándékozta. Érdekes módon mégis éppen az egyik orákulum jóslata okozta a vesztét.
Círus perzsa király Kr. e. 553-ban fegyvert fogott ura, Astyages médiai király ellen és 550-ben el is fogta őt. A perzsa terjeszkedés által fenyegetett államok: Egyiptom, Babilónia, de maga Kroiszosz is, aki Astyages sógora volt, majd az ő ösztönzésére Spárta, a legtekintélyesebb görög állam szövetséget kötöttek Círus ellen. Minden görög orákulum biztatta Kroiszoszt, hogy támadja meg Círust. A pteriai eldöntetlen ütközet után visszavonuló Kroiszoszt Círus tovább üldözte, majd Sardes városába beszorítva a várost is bevette és Kroiszoszt foglyul ejtette, de aztán megkegyelmezett neki.
A balul kiütött jövendölés persze nagy csorbát ejtett a görögök szemében a delphi orákulumon.
