Logion
Logion A klasszikus g. nyelvben az istenségtől eredő rövid mondásokat hívták így.
1. Az ÚSZ-ben csak többes számban (logia) fordul elő, legtöbbször az ÓSZ valamelyik részére vonatkozik (ApCsel 7,38; Róm 3,2). A Zsid 5,12-ben Isten beszédeinek (logia) elemeiről olvashatunk, amelyekre az olvasókat tanítani kell. 1Pt 4,11-ben az igehirdetés kegyelmi ajándékát elnyert gyülekezeti tag kijelentéseit jelöli. Római Kelemen apostoli atyánál vonatkozik először az Úr (Jézus) szavaira (1Kl 13,4).
2. Logia- vagy beszédforrás. ÚSZ-i BEVEZETÉSTANI (izagógikai) kifejezés, arra a feltételezett írásbeli gyűjteményre vonatkozik, mely Jézus egy-egy mondását vagy hosszabb-rövidebb tanítását örökítette meg, s amelyet különösen Mt és Lk ev-ai használtak fel. Az ún. KÉTFORRÁS-ELMÉLET szerint ez a Logia-forrás, valamint Mk ev-nak mai vagy ősibb alakja szolgált Mt és Lk ev-a alapjául.
3. Az ÚSZ-i írásmagyarázatban logion-nak nevezik az ev-ok vagy az apostoli levelek szövegében az eredeti jézusi mondásokat. Azokat az ismérveket (kritériumokat), melyek alapján ezek megkülönböztethetőek az egyéb szövegtől, a szakemberek nem egységesen ítélik meg.
