Mértékek

Full text search

Mértékek , pénzek
I. Mértékek
1. Súlymértékek.
A súlymértéket egész Elő-Ázsiában talentumra (h. kikkár 2Sám 12,30; 1Krón 20,2; 1Kir 9,14; 10,10.14; 2Kir 18,14; 23,33; 2Krón 8,18; 9,9; 36,3; 2Móz 25,39; 37,24), minára (h. máne 1Kir 10,17; Ezsd 2,69; Neh 7,71; Ez 45,12) és sekelre (h. seqel 1Móz 23,15k; 3Móz 5,15; 27,3.25; 2Móz 30,13.24; 38,24kk; 4Móz 3,47.50; 7,13.19kk; 1Krón 21,25) osztották fel. Az izráeliek azonban, kivéve az 1Kir 10,17-et, egészen a babiloni fogságig csak talentummal és sekellel számoltak. A babiloniak a talentumon és a sekelen kívül használták a minát, sőt ennek tört részeit is.
A babiloni számolásban a hatvan volt a váltószám. Számításaikban megkülönböztettek királyi és közönséges, s mindkettőn belül nehéz és könnyű mértéket. A babiloniaknál tehát egy talentumban hatvan mina, egy minában hatvan sekel, egy talentumban háromezerhatszáz sekel volt. Izráelben viszont egy minában ötven sekel, egy talentumban háromezer sekel volt (2Móz 38,25k). A kánaániaknak hasonló beosztásuk volt.
Izráel csak a babiloni fogságban vette át a hatvanas rendszert (Neh 5,15). Megkülönböztettek közönséges és szent sekelt (2Móz 30,13; 4Móz 3,47; 18,16). A 2Sám 14,26-ban említett királyi súlymérték nem valami extra-norma, értéke valószínűleg a szent sekellel egyenlő.
A közönséges normájú nehéz súlymértékek a következők: talentum (58,944 kg), mina (1/60 talentum, 982,4 g), sekel (1/60 mina = 1/3600 talentum = 16,37 g). A sekelt továbbá felosztották 1/2 sekelre (2Móz 30,13.15; 38,26), 2/3 sekelre (Neh 10,33), 1/4 sekelre (1Sám 9,8), 1/20 és 1/60 sekelre. Az 1/20 sekelt gérának is nevezték (h. gérá 2Móz 30,13; 3Móz 27,25; 4Móz 3,47; Ez 45,12).
A János evangéliumában kétszer említett (12,3; 19,39) font (g. litra) = 327 g.
A súlyok anyaga az ásatások szerint bazalt, porfir, barna vaskő, mészkő, bronz, ólom, aszfalt és üveg volt. Néha állat alakúra öntötték (oroszlán, sas, réce), s olykor a súlyukat is ráírták, vagy számokkal, vagy betűkkel.
2. Hosszmértékek.
Az izráeli hosszmérték alapja a könyök (h. 'ammá, régebbi fordításokban rőf, sing, 1Kir 6,2kk). A könyök egy átlag termetű ember alsó karjának a hossza a könyöktől a középső ujja hegyéig. A könyököt araszra (h. zeret 2Móz 28,16; 39,9; 1Sám 17,4; Ézs 40,12; Ez 43,13), tenyérre (h tefah, vagy tófah 1Kir 7,26; 2Krón 4,5; 2Móz 25,25; 37,12; Jer 52,21; Ez 43,13) és ujjra (h. 'ecbac, Jer 52,21) osztották fel. A felosztás alapja a kétszer tízes rendszer: 1 könyök = 2 arasz = 6 tenyér = 24 ujj. Nagyobb hosszmérték volt a nád (h. qáne, nád-hossz, Ez 40,5kk; 41,8), vagy mérővessző (h. qöné hammiddá, mérőpálca, Ez 40,3.5; 42,16kk), ami hat könyök hosszú volt (Ez 40,5).
Sajnos nem tudjuk pontosan, hogy ezek a hosszmértékek a mai méterrel mérve milyen hosszúak voltak. A Szentírás nem ad felvilágosítást e tekintetben. Az nem kétséges, hogy szoros kapcsolatban voltak az Egyiptomban és a Babilóniában használatos hasonló mértékekkel. A babiloni fogságig minden bizonnyal az egyiptomi, a fogságban és a fogság után pedig a babiloni mérték volt az irányadó.
A hosszmértékek esetében is különbséget tettek közönséges és királyi, ill. Izráelben közönséges és szent könyök között (Ez 43,13). A királyi vagy szent könyök egy tenyér szélességgel volt nagyobb, illetve hosszabb a közönségesnél. Némi különbség van az egyiptomi és a babiloni könyök között. Az egyiptomi közönséges könyök 45 cm, a szent könyök 52,5-52,8 cm, a közönséges nád 2,7 m, a királyi vagy szent nád 3,13-3,17 m; a babiloni közönséges könyök 49,5 cm, a királyi vagy szent könyök 55 cm, a közönséges nád 2,97 m, a királyi vagy szent nád 3,3 m (Ez 40,5).
3. Föld- és útmértékek.
A földterületet holddal mérték (h. cemed) Pontos nagyságát nem ismerjük. Kb. egy fél hektárnak felel meg, vagyis akkora terület, amennyit egy pár ökörrel egy nap alatt rendes ütemben fel lehet szántani. Ezért szabatosan egy iga földnek lehet nevezni (1Sám 14,14; Ézs 5,10).
Kimondottan izráeli útmérték csupán a dűlőföld (h. köbárá - ami azt jelenti: egy darab távolság, 1Móz 48,7; a 2Kir 5,19-ben kibrat há'árec) B-fordításainkban általában: dűlőföld, mérföld, rövid út. Sajnos, hosszát közelebbröl nem tudjuk meghatározni. HÉRODOTOSZ szerint a szír fordítás alapján arra lehet következtetni, hogy kb. harminc stádium, azaz 6,3 km lehetett. Egyéb általános megjelölések: Egy kődobásnyira (g. lithu bolén, Lk 22,41), egy nyíllövésnyire (h. kimötahavé qeset, 1Móz 21,16), egynapi járóföld, mintegy hét-nyolc órai út gyalogosan, kb. 30 km (1Móz 30,36 - derek sölóset jámim: háromnapi járóföld).
Az útszakaszok pontos megjelölése a görög-római időből való. A stadium vagy futam (g. sztádion - 192 m) négyszáz nagy egyiptomi könyöknek felel meg. Megtételéhez 2,5 perc szükséges. Ez a számítás tökéletesen megegyezik a B adataival (pl. Betánia negyven percre van Jeruzsálemtől, a Jn 11,18 szerint tizenöt stadiumra). Öt stadium tett ki egy szombatnapi járóföldet, egy szűk km-t. Egy római mérföld nyolc stadiumból állt (1680 m).
4. Űrmértékek szilárd anyagok részére.
Gabonafélék mérésére a hómer (vagy kór, kórus), létek, éfá, szea, ómer és a kab szolgált. Egy hómer vagy kór (h. hómer, kór) = 369 liter (3Móz 27,16; 2Kir 5,2.25; Ez 45,14; Hós 3,2). Egy létek (h. létek) = fél hómer, azaz 184,5 l (Hós 3,2). Egy éfa (h. 'éfá) 36,9 l (2Móz 16,35; 3Móz 5,11; 6,13; 19,36; 4Móz 5,15; 28,5; 5Móz 25,14k; Ez 45,10k; 46,5.7). Egy szea (h. szö'á = mérték) 12,31 (1Móz 18,6; 1Sám 25,18; 1Kir 18,32; 2Kir 7,1.16.18). Egy ómer (h. cómer) 3,69 l (2Móz 16,16.18.32k). Egy kab (h. yab) 2,5 l (2Kir 6,25).
Ezeknek a mértékeknek a felosztása részint a tízes, részint a hatvanas számrendszer alapján történik. A hómer (kór), éfa és ómer a tízes számrendszerbe tartozik: 1:10:100; a létek, szea és kab pedig a hatvanas számrendszerbe: 2:30:180. Tehát: egy hómer tíz éfá és száz ómer; két létek 30 szea és száznyolcvan kab.
A létek csak Hóseásnál fordul elő (Hós 3,2, Károli). A szea is mindössze két ízben szerepel (1Móz 18,6; 1Sám 25,18). A hómer kór vagy kórus néven csak a babiloni fogság után használatos (Ez 45,14; 2Krón 27,5). Korábban csak abban a szerződésben fordul elő, amit Salamon a tíruszi Hírámmal kötött (1Kir 5,11). Az ómert csak Mózes öt könyve (a Pentateukhosz) említi. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Pentateukhosz az űrmértéket az egyiptomi tízes számrendszerből vette. Nem kétséges, hogy az izráelieknél a fő űrmérték az éfa, ami egyiptomi eredetű szó. EPIPHANIUS szerint az éfa az artaba nevű egyiptomi mérték megfelelője, amiben hetvenkét sextarius van. FLAVIUS JOSEPHUS szerint 1 éfa = 72 sextariussal. A babiloni rendszer csak Kánaán elfoglalása után honosodott meg. Kánaánban ugyanis akkor a babiloni rendszert használták. Mindez a Pentateukhosz egészen korai keletkezése mellett tanúskodik.
5. Űrmértékek folyékony anyagok részére.
Folyékony anyagok (pl. bor, olaj) mérésére a kór, bat, hin és a lóg szolgált. Egy kór (h. kór) 369 1, egy bat (h. bat) 36,9 l (1Kir 7,26.38; 2Krón 2,9; 4,5; Ézs 5,10; Ez 45,10k), egy hin (h. hin) 6,15 1 (2Móz 29,40; 30,24; 4Móz 15,4.6.9; Ez 45,24; 46,5.7.11), egy lóg (h. lóg) 0,51 l (3Móz 14,10.12.15.21.24). Egy kór 10 bat, 60 hin, 120 lóg.
A folyékony anyagoknál a hin volt a főmérték. A hin szó, és minden bizonnyal a mérték is, egyiptomi eredetű. Ezékielen kívül csak Mózes öt könyvében fordul elő. A lóggal pedig Mózes öt könyvén kívül egyáltalán nem találkozunk. A bat viszont Mózes öt könyvéből hiányzik, s valószínű, hogy csak a királyok korában honosodott meg Izráelben.
6. Az Újszövetségben használt mértékek. 1/2 korsó (g. kszéstesz, Mk 7,4); sextarius: 0,57 l. Mérce (g. khoiniksz, Jel 6,6), 2 sextarius: 1,1 l. Véka (g. modios, Mt 5,15) = 16 sextarius = 9,2 l. Mérce (g. saton, Lk 13,21) = 1,5 véka = 13,8 l. Kór vagy kórus (g. koros, Lk 16,7) = 369 l. Korsó vagy bat (g. batosz, Lk 16,6) = 36,9 l. Métréta (g. metretesz, Jn 2,6, a legnagyobb ó-görög űrmérték) = 39,39 l. Font (g. litra, Jn 12,3; 19,39) = 12 uncia = 0,27 l.
II. Pénzek
A régi időkben, még Kr. e. 200 körül is (1Móz 23,16; HAMMURABI KÓDEX 17,24) a nemesfémeket használták pénz gyanánt, s főleg az ezüstöt. Mivel érték és súly kezdetben egyet jelentett, ezért az egyes darabokat különböző formában és súlyban készítették. Általában korong, gyűrű és rúd alakúak voltak. Fizetésnél, hogy a felek ne csalódjanak, minden egyes esetben megmérték. Minden felnőtt izráelinek volt erre a célra egy kis mérlege (Jer 32,9k), amit a mérőkövekkel együtt magánál hordott (5Móz 25,13kk; Mik 6,11; Péld 16,11).
A fizetési egység az izráelieknél az aranysekel volt. Az ezüst értéke úgy aránylott az aranyéhoz, mint 1:13,5-höz. Mivel azonban így az ezüstsekel túlságosan nehéz lett volna, ezért a babiloniak úgy segítettek magukon, hogy az aranysekel mellett, tekintet nélkül az arany és az ezüst értékének egymáshoz való viszonyára, külön ezüstsekel egységet vezettek be. A babiloni ezüstsekel az aranysekel egytized része volt, súlya 21,82 g, könnyű súly szerint ennek a fele, azaz 10,91 g. Ezt az ezüstdarabot szintén sekelnek nevezték. A föníciaiak, kánaániak, izráeliek aztán átvették ezt az ezüstsekelt, de azzal a különbséggel, hogy az ezüstsekel náluk az aranysekelnek 1/15 részét érte, súlya pedig 14,54 g, könnyű súlyban 7,27 g volt. Izráelben egy ideig a babiloni mérték volt forgalomban (10,91 g), de ugyanakkor a szent adókra nézve a régi izráeli sekel volt érvényben (14,54 g). Amikor a Makkabeusok korában a nemzeti királyság feléledt, ehhez a régi sekelhez tértek vissza.
A pénz őrzésére erszényt használtak, amit szükség esetén lepecsételtek (Tób 9,5), vagy pénzeskamrát, amit ércajtóval és vaszárral láttak el (Ézs 45,2.3).
A babiloni fogság után már vert pénzeket használtak. Az irányadó továbbra is az egyes pénznemek súlya maradt. A pénzérmék állandó váltakozásai Izráel viszontagságos történetét tárják elénk.
1. Perzsa pénzek. Nevüket bevezetőjükről, Dáriusról kapták (h. 'adarkón, g. dereikon, darikon): darik, kb. 160 Ft.
2 Nagy Sándor az attikai pénzrendszert vezette be keleten is. Egysége az aranystáter (g. stater), súlya 8,4 g, kb. 2300 Ft, és az ezüst drakhma (g. drakhme), kb. 87 Ft. E pénzeket általában a palesztinai kereskedővárosok verették.
3. A Ptolemaioszok a föníciai pénzrendszert vezették be. A pénz egyik oldalát az uralkodó képmása, a másik oldalát pedig bőségszaru díszítette.
4. A Szeleukidák megtartották az attikai pénzrendszert, mégpedig könnyű értékében. A státert mindkét súlyban használták. A pénzérme egyik oldalára az uralkodó arcképét, a másik oldalára pedig valamelyik isten képét nyomtatták.
5. A makkabeus szabadságharc győzelme után a szír királyoknak el kellett ismerni Makkabeus Simonnak az ezüst- és rézérmék veretéséhez való jogát. Mint már említettük, Makkabeus Simon a régi izráeli sekelre tért vissza. Utódai, valamint Heródes is, csak rézpénzeket verethettek.
6. Az újszövetségi korban a görög, illetve a föníciai eredetű pénzeket használták leginkább. Tetradrahma - státer (Mt 17,27) = g. argürion (Mt 26,15) = sekel, értéke kb. 400 Ft. Drahma (Lk 15,8) - 1/4 sekel, értéke kb. 100 Ft. Didrahma = két attikai drahma = 1/2 sekel (a szent adó), értéke kb. 200 Ft. A legkisebb görög eredetű rézérme a lepton, kb. 10 Ft (Lk 12.59).
7. Római pénzek. A római helytartók Palesztinában csak rézpénzeket verettek. A nép érzékenységére, vallásos érzelmére való tekintettel ezekről a pénzekről hiányzott a császár arcképe. De voltak olyan pénzek is forgalomban, amelyeket az ország határain kívül verettek, s ezeken természetesen rajta volt a császár képmása is (Mt 22,20k). Az ÚSZ-ben a következő pénznemek fordulnak még elő: aranydénár (g. denárion), kb. 3200 Ft; ezüstdénár (Mt 18,28), kb. egyenlő az attikai drahmával, kb. 110 Ft; ez utóbbit rézből is készítették. Rézpénzek: ass vagy fillér (Mt 10,29, g. assarion) = 1/16 dénár, kb. 10 Ft, a kettős-ass, vagy kétfilléres, kb. 20 Ft, és a kvadráns = 1 /4 ass, kb. 2 Ft.
A B tanítása szerint a mértékek és a pénzek is Isten uralma alatt állnak, ezért szentül kell velük bánni. A törvényben Isten minden visszaélést szigorúan megtiltott, s a próféták által számon is kérte (3Móz 19,35k; 5Móz 25,13kk; Ám 8,5; Mik 6,10kk).
NA

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages