Midrás

Full text search

Midrás A h. dáras (keres, kutat, magyaráz) szóból származik, jelentése: tanulmányozás, kutatás, magyarázás. Eredetileg irodalmi mű vagy műfaj jelölésére szolgált, a 2Krón 13,22 Iddó próféta magyarázatát, a 2Krón 24,27 pedig a királyokról szóló könyv magyarázatát említi. Az alapjelentéshez kapcsolódóan jelenti a kutatás eredményét: tanulmány, elmélet, szent szövegek magyarázása törvényalkotás és a törvényalkotás megalapozása céljából. Az, aki a kutatást végzi: dársan (írásmagyarázó, prédikátor), munkájának eredménye a dörásá, a bét-hammidrás pedig a tanház (Sir 51,23).
Kétféle midrás van: a haláká és a haggádá. A haláká azoknak a szokásjogoknak a gyűjteménye, amiket a Tórából vezettek le. Hangsúlyos a Tórával, az írott tannal való egyezés a benne található morális tanítások és aforizmák esetében is. Összegyűjtésük már a babiloni fogság után elkezdődött. A legrégebbi haláká-midrások az Akiba és Jismaél-tanházának a hagyománya, ami három csoportból áll: 1. Mökiltá, a 2Móz-hez, 2. Szifré vagy tórat-kóhannim, a 3Móz-hez, 3. Szifré, a 4 és 5Móz-hez.
A haggádá bibliamagyarázó elbeszélések gyűjteménye nem csak a Tórához, a Tóra heti szakaszaihoz, hanem a B más könyveihez is. A haggádá jellemző vonása a történetek kiszínezése, homiletikai (igehirdető szempontú) feldolgozása. Nevezetesebb haggádámidrások: Midrás Rabbót - Mózes első 5 könyvéhez és a JSir-hoz, Tánhumá vagy Jölammödénu - az öt mögillá-(tekercs)hoz (Énekek Éneke, Ruth, Prédikátor, Jeremiás Siralmai, Eszter), Midrás Töhillim - a Zsoltárok könyvéhez. A Jalkút Sim óni az ÓT könyveihez írt halákát és haggádát tartalmazza. A midrás módszerileg arra az alaptételre épül, hogy a Tórában minden benne van. A midrás révén kívánták minden időre biztosítani az írott tan és a szóbeli hagyomány rabbik által feltételezett egységét. A midrás magyarázási módszere kezdetben nagyon egyszerű volt. Hillél hét írásmagyarázási szabályt állapított meg (middót), amik a következtetésmód rendszerét határozták meg. Jismáél b. Elisa, elvetve Akiba spekulatív írásmagyarázási módszerét, 13-ra emelte a szabályok számát. Szerinte a Tóra emberi módon beszél (Sifré a 4Móz 15,31-hez). Ezeknek az alapvető jelentőségét az is mutatja, hogy Amrám gáón óta (Kr. u. 9. szd.) a naponkénti reggeli imádságba is bevették (gáón: lángész, tudós, a zsidóság legfőbb vallási tekintélyei a Talmud harmadik tudós nemzedéke a szabóreusok után). Eliezer b. Joze (Kr. u. 135 után) 32-re bővítette a szabályok számát. Az egyes könyvekhez írt magyarázó-midrások versről versre haladnak. A homília-midrások, a zsinagógai olvasmányok szövegének többnyire csak az elejével foglalkoznak. Ezek többnyire a Ketubim-ból (a h. kánon harmadik része) vett bevezetéssel kezdődnek, s eszkhatológikus kitekintéssel végződnek.
NA

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi