Naamán
Naamán A név jelentése: kedvesség, gyönyörűség. Ugariti nemzetségtáblázatokban gyakran előforduló név, a hősök gyakori jelzője, de a kedvesség, bűbájosság általános fogalma is. A termékenységi kultuszban fontos szerepe van a nité naamanim = gyönyörűséges növények ültetésének (Ézs 17,10).
1. Bele fia Benjámin unokája (4Móz 26,40; 1Móz 46,21; 1Krón 8,4). Őse a naamáni nemzetségnek (4Móz 26,40).
2. Benjámin törzsének egy másik tagja, Éhúd fia (1Krón 8,7).
3. Arám hadseregparancsnok, aki leprában szenvedett (2Kir 5). Gyógyulásának története nem jegyezte fel királyának nevét, de minden bizonnyal II. Benhadadról van szó, tehát a Kr. e. 850 körüli időpont. Elizeus utasítása szerint a Jordánban való hétszeri megfürdés után gyógyulást nyert. Gyógyulása Izráel Istenének a tiszteletére indította. Jézus Krisztus Názáretben a sareptai özvegy mellett Naamánt említi a pogányok közötti isteni csoda példájaként (Lk 4,27). Josephus őrzi azt a zsidó hagyományt, amely szerint azonos azzal az ismeretlen férfivel, akinek nyila véletlenül találta el Aháb királyt (1Kir 22,34).
