Nyál
Nyál H. rír, g. ptüsma. Hiánya a teljes kiszáradás, égető szomjúság, lázas állapot jele: »Nyelvem ínyemhez tapad« (Zsolt 22,16). Amikor Dávid őrültnek tettette magát, nyálát a szakállára csurgatta (1Sám 21,14).
Jézus egy alkalommal úgy gyógyított meg egy vakon szülöttet, hogy földre köpött, sarat csinált a nyállal, azt rátette a szemeire (Jn 9,6; vö. Mk 7,33). Ezt a tettét össze szokták hasonlítani a nyál mágikus erejébe vetett hiedelmekkel, a démonok, kísértetek elleni köpéssel. Kérdés, hogy van-e helye Jézus isteni hatalma mellett ilyen összehasonlításnak.
