Pajzs
Pajzs Az ókori harcos védő fegyvere. A bibliai szövegekben két fajtája szerepel: a mágén és a cinnáh. A mágén kerek, vagy ovális alakú kisebb, míg a cinnáh a nagyobb méretű pajzs volt. A mágént a karddal és az íjjal említi együtt a Szentírás (5Móz 33,29; 1Krón 5,18; 2Krón 14,7), a cinnáht pedig a lándzsával (1Krón 12,9; 12,25 stb.). A 2Krón 14,7 szerint a cinnáh és lándzsa a júdaiak, a mágén és íj a benjáminiták fegyvere volt. A mágén könnyű, homorú pajzs, néha szegekkel kiverve (Jób 15,26). Hozzá hasonló volt a ritkábban említett selet nevű pajzs. Voltak arannyal borított díszpajzsok (1Kir 10,16), rézpajzsok (1Kir 14,27) díszfelszerelésként, és voltak bőrrel bevont harci pajzsok fából, melynek bőrét olajjal kenték (1Sám 1,21; Ézs 21,5), vörösre festették (Náh 2,4). Voltak, akiknek külön pajzshordozója volt (1Sám 17,7.41).
Gyakran találkozunk Bibliánkban azzal a gondolattal, hogy Isten az övéinek pajzsa (mágén): 1Móz 15,1; 5Móz 33.29; Zsolt 18,3; 84,10), hűsége pajzs és páncél (Zsolt 91,4) vagy körülvevő kegyelme (Zsolt 5,13).
Ef 6,16-ben a hit pajzsáról van szó, mellyel á gonosz tüzes nyilait lehet kioltani.
