Páncél
Páncél A fegyverzetnek a harcos testét, különösen a mellkasát védő része. Az írásos hagyomány és a régészeti leletek bizonysága szerint Palesztinában nagy szerepet nem játszott. Az ÓSZ a nem sémita eredetű szirjon vagy sirjon szóval nevezi (1Sám 17,5), amely Palesztinán kívüli eredetére utal. Eredetileg fémlapocskákkal megerősített bőrmellény volt. 1Sám 17,38 szerint Saul a saját páncéljába öltöztette Dávidot. Aháb páncélt viselt a harcban (1Kir 22,34). Uzzijjá óta a harcosok felszereléséhez tartozik (2Krón 26,14). A fogságból való hazatérés után, Nehémiás idején is használják (Neh 4,10). A 2Móz 28,32-ben említett tahörá' = mellvért - bőrből készült, s talán elődje volt a pikkelyes páncélnak és a későbbi korokban használatos különféle páncéloknak, a Jel-ben említett thoraksz-nak is (9,9.17).
Isten az igazságot mint páncélt ölti fel (Ézs 59,17), a hívő pedig a megigazulás páncéljába öltözzék (Ef 6,14; 1Thessz 5,8).
