Papi irat
Papi irat ÓSZ-i bevezetéstudományi fogalom, MÓZES ÖT KÖNYVÉnek egyik föltételezett alapirata. Rövidítése: P. Tartja magát a 2Móz 6,2k-ben közöltekhez, a megelőző részekben nem nevezi Istent Jahvénak, ezért az ELÓHISTA fölfedezése után, később különítették el attól, stílusjegyei alapján. Ezek: pontos, kissé száraz stílus, nemzetségtáblázatok, számok közlése, kultuszi, papi törvények, tisztaság, szentség hangsúlyozása. Jellegzetes kifejezései: nemzeni (hólíd), szövetséget kötni (hékím börít), teremt (bárá'), gyülekezet (cédáh), törzs (matteh), családfő (ró's bét 'áb).
Ide tartozik: 1Móz 1,1-2,4a; 5,1-28.30-32; 6,9-22; 7 és 8 JAHVISTÁval összedolgozva; 9,1-17.28k; 10,1-7.20-23.31k; 11,10-32; 13,6.11-13; 16,3.15k; 17; 23; 25,7-20; 27,46-28,9; 34 JE-val összedolgozva; 35,9- 13.15.22-29; 36; 46,6-27; 48,3-6; 49,28-33; 50,12k;
2Móz 1,1-5.7.13k; 2,23-25; 6,2-7.13; 8; 9 és 11 JE-val összedolgozva; 12,1-20.40-51; 14 és 16 JE-val összedolgozva; 25-31; 34,29-40,38;
3Móz teljes egészében;
4Móz 1-10; 13,1-17; 14 JE-val; 15; 16 JE-val; 17,1-20,13; 25,6-31-54; 32 JE-val; 33-36;
5Móz 32,48-52; 34,1a.7-9.
Több réteget különböztetnek meg benne, magába olvasztott korábbi törvénygyűjteményeket, korábbi írásos feljegyzéseket. Végső formájának kialakulását a fogság utánra teszik, Ezsdrással is kapcsolatba hozzák.
