Pártus

Full text search

Pártus Iráni törzs, Pártiának, a Perzsiától északnyugatra és a Kaszpi-tengertől délre fekvő vidéknek a lakói. Birodalmuk egykor Elő-Ázsiától az Eufráteszen át a Gangeszig és a Kaszpi-tengertől az Indiai-óceánig terjedt, körülbelül a mai Irán területén. Vagyis a pártus birodalom magja a Kaszpi-tengertől délkeletre volt, fővárosa Hekatompylos, a mai Sahrud. Egy másik fővárosuk is volt, Ctesiphon, a Tigris folyó mellett.
Először Dárius Hüsztaszpész uralma ellen lázadtak fel, de eredménytelenül. A perzsák uralmát a diadokhoszoké követte. A pártusok a szeleukida birodalomhoz tartoztak, amelytől az iráni I. Arsakes vezetésével - Kr. e. 250 körül - sikerült visszanyerniök a függetlenségüket. Ő alapította meg a pártusok Arsakida-birodalmát, amely Kr. e. 248-tól Kr. u. 224-ig történelmi szerepet játszott. A függetlenségüket végül is Tiridates valósította meg teljesen (248-211). A zsidókat nyilván már korábban deportálták Hyrkániába - írja Eusebius egyházatya az Egyháztörténetében 360.
Fénykorukat I. Mitridátész alatt (Kr. e. kb. 171-137) érték el, aki az Eufráteszig előrenyomult, szíriai területeket foglalt el és 140-ben megverte II. Demetrioszt is, Palesztina urát (1Makk 14,2k). Alatta egész Irán és Mezopotámia a pártusok birodalmához tartozott akik így Róma legfélelmetesebb ellenfelei lettek és a különleges harcmodorukkal sorra érték el a sikereiket. Évszázadokon keresztül elkeseredett harcot folytattak egymással például Arménia birtoklásáért is. Nyílt összeütközésre azonban csak Kr. e. 92-ben került sor, amikor VI. Mitridátész ellen három háborút is viseltek a rómaiak 89-65 között. Kr. e. 55-ben Crassus indult ellenük, de Surentől, II. Orodes (57-37) fővezérétől Carrhae mellett vereséget szenvedett és maga is odaveszett. A döntő csapást végül Pompeius mérte rájuk.
Izráel történetébe úgy kapcsolódtak bele, hogy Phasael és Heródes csapatait a párthus lovasok megszorongatták (Kr. e. 40-37), amikor elárasztották Szíriát és Palesztinát, Jeruzsálemet pedig elfoglalták és kifosztották. Ők ültették vissza a trónra az utolsó Hasmoneus királyt (Josephus Flavius zsidó történetíró a Zsidók története c. műve XIV. 13,3 és a Zsidó háború c. műve I. 13,1). A keresztyén hagyomány szerint azok közül a napkeleti bölcsek vagy mágusok közül, akik felkeresték Betlehemben az újszülött Jézust (Mt 2,1-12), az egyik, Menyhért talán a méd pártusok közül való volt, mégpedig lehet, hogy III. Artabanos rokona volt.
BF

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi