Samaritánus Pentateukhosz
Samaritánus Pentateukhosz A SAMARITÁNUSOK közössége az ÓSZ-i szentírásból csak az első részt, Mózes öt könyvét (Pentateukhosz) ismerte el kanonikusnak. Ők a zsidóság többi részétől legkésőbb a templomépítés idején elszakadtak (Kr. e. 520), ami később ellenségeskedéssé fokozódott. Szentírásuk áthagyományozásáról, másolásáról maguk gondoskodtak legkésőbb a Kr. e. 4. szd.-tól. A MSZ viszont a Kr. u.-i 1. szd. végén nyert végső formát, a Samaritánus Pentateukhosz tehát a MSZ-nél idősebb szövegalakot rögzít. Sok helyen azonos a LXX-val és a QUMRÁNi h. szövegekkel, melyek szintén idősebbek a MSZ-nél. Egészében a MSZ-hez áll közelebb.
Kb. 6000 eltérés van, ennek nagy része azonban helyesírási: A Sam. Pent. több mater lectionist használ. Lényegesek: 5Móz 27,4-ben Ébál helyett Garizim áll (ez volt a samaritánusok szent helye). Két nemzetségtáblázatban (1Móz 5; 11,10-22) lényegesen eltérő számok állnak.
A Sam. Pent. szövege világosságra, a félreértések elkerülésére törekszik, ezért kiegészít a) saját betoldásokkal, b) párhuzamos helyekről átvett szakaszokkal. Pl. 1Móz 30,36 után betoldja a 31,11-13-at. 5Móz 1-3-ban több utalás van korábban megtartott beszédekre (1,6.20.27.42 stb.). Ezeket betoldja a 4Móz megfelelő helyeire.
Vannak célzatos változtatások. A Tízparancsolat (2Móz 20,17 és 5Móz 5,18) után betoldja 5Móz 27,2.3a.4-7; 11,30 általa már módosított szövegét, ezzel hangsúlyozva Garizim fontosságát. 5Móz 12,5-ben egy betű kihagyásával perfektumra változtatja a »kiválaszt« szót, amivel - visszautalva a Tízparancsolat említett kiegészítésére - azt az értelmet adja a mondatnak, hogy a Garizim hegyére vonatkozik.
Az óhéber írás makkabeus-római korban használt betűtípusával írták.
CP
