Sínai-félsziget

Full text search

Sínai-félsziget Egyiptom és Palesztina között terül el, alakja háromszöghöz hasonlít, mely az egyik csúcsával lefelé mutat. Két oldalról a Vörös-tenger két öble határolja, keleten az Akabai- vagy Eláti-öböl, nyugaton a Szuezi-öböl. Összterülete mintegy 25 000 km2. Északi részén egy homokos fennsík van alacsony dombbal. A déli részét mészkőhegység borítja, amely néhol 2000 m fölé is nyúlik. Ez keleten egészen a tengerpartig ér, nyugaton azonban egy viszonylag széles tengerparti síkság található mellette. Ezen a részen a kutatók sziklába vésett rajzokat és feliratokat találtak. Ezek között vannak egyiptomi hieroglifával írt feliratok, de vannak olyanok is, amelyeket protoalfabetikus kánaáni írással ( ÍRÁS) írtak. Szerzőik azok a sémita bányászok lehettek, akik a Kr. e. 15. szd.-ban az itteni réz-, türkiz- vagy malachit-bányákban dolgoztak. Ezeket a bányákat már a Kr. e. 4. évezredben is ismerték és használták.
A félsziget északi felét PÁRÁN-pusztája alkotja, amely nagyrészt mészkőfennsík. Futóhomok borítja, melyet kiszáradt és mély vádik szelnek át. A klímája rendkívül száraz, sivatagos, eső csak a téli időszakban van, ilyenkor a növényzet rövid időre kizöldül. Állandó vegetáció és emberi letelepedésre alkalmas hely az oázisokban van, amelyek közül az egyik legnagyobb KÁDÉS-BARNEAban található. Súr- vagy Étám-pusztája Párán-pusztájától ÉNy-ra feküdt az egyiptomi határ közelében. A déli részen terült el Szín-pusztája, míg Cin-pusztáját Párántól K-ÉK-re tételezik fel. Ezen a mintegy 40 000 négyzetkilométerű területen nomádok éltek, az amálékitákat név szerint is említi a B (1Móz 14,7; 2Móz 17,8).
Afrika és Ázsia között egyetlen szárazföldi kapcsolatként fontos kereskedelmi és hadi útvonalak húzódtak itt, különösen az északi részen. Az ún. nagy hadiút Egyiptomból indult, és a Földközi-tenger partja mentén vezetett Kánaán felé. Ettől délre húzódott az Egyiptom és Arábia közti karavánút, amely az Akabai-öböl északi részéhez vezetett, ez lehetett a »Vörös-tenger pusztájának az útja« (2Móz 18,13), amelyen elindult Izráel népe Egyiptomból.
A Sínai-félszigeten már az ősatyák is keresztülvonultak, mégis a legjelentősebb hozzá fűződő esemény a zsidók »40 évi pusztai vándorlása« és a szövetségkötés a Sínai-hegynél.
SzL

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi