Számmisztika

Full text search

Számmisztika Régi időktől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottak a számoknak. Ugy gondolták, hogy valami erő vagy törvényszerűség rejtőzik bennük. A vallás és később a mágia, a varázslás területén megjelentek a szent számok. Ezeknek a Bibliában is nyoma van.
Az egy a sokasággal szemben hangsúlyos, mint Isten egyetlensége a bálványok sokaságával szemben (5Móz 6,4). A deuteronomiumi teológia (Kr. e. 7. szd.) alapgondolata: egy Isten, egy ország, egy nép. Jézus mondása: Én és az Atya egy vagyunk (Jn 10,30), nem annyira ontologikus, mint inkább funkcionális értelemben veendő: Jézus teljesíti az Atya akaratát, Tőle kapott küldetését. Egy az egyház (Jn 17,21; 1Kor 12,12-14; Ef 4,3-5), és egy a férj a feleséggel (1Móz 2,24; Mt 19,5; Ef 5,31).
A kettő a természetben és az emberi testben meglevő adottság: tél és nyár, világosság és sötétség, éjjel és nappal, ég és föld stb.; és vannak páros testrészek. Valaminek a két vége a teljességet fejezi ki: ég és föld = világ, jó és rossz tudása - mindentudás, »talpától a feje tetejéig« = az egész ember. De a perzsa dualismus, a jó és a rossz istenségről szóló tan nem került be a Bibliába. Jó és rossz sors egyaránt az Úrtól van (Ézs 45,7).
A hármas szám megjelenik az ókori világképben: ég-föld-alvilág (2Móz 20,11); az antropologiában: test-lélek-szellem; az apokaliptikában (3 világperiódus); a sumer, a babilóniai és az egyiptomi vallásban (isteni triász: Anu-Enlil-Ea; Sin-Samas-Istár; Isis-Osiris-Horus). A népek három őstől származnak (Sém-Hám-Jáfet). Istent háromszor szólítják meg (Trisznagion; Ézs 6,3); naponta háromszor kell imádkozni (Dán 6,11); háromszoros az ároni áldás (4Móz 6,24-26); háromszoros átok éri Kánaánt (1Móz 9,25-27).
Az ÚSZ-ben a hit-remény-szeretet hármas útja mellett (1Kor 12,31; 13,13) néhány trinitárius locus is van: Mt 28,19; Jn 14,26; 1Kor 12,4-6; 2Kor 13,13; 1Pt 1,2 és 1Jn 5,7-8 szövege (a későbbi kéziratok szerint).
A négyes szám alapja a négy égtáj: előttem (= keletre), mögöttem, jobbra és balra. Ez a szám is a teljességet fejezi ki. Négy folyó volt az Éden-kertben (1Móz 2,10-14); négy kerubot lát a próféta, négy arca és négy szárnya van mindegyiknek (Ez l,5kk); négy szarvat (Zak 2,1-3), négy kovácsot (Zak 2 4-6) és négy pásztort (Zak 11,4-17) küld az Úr; négy vadállat négy egymás után következő világbirodalmat jelképez (Dán 7); hasonló értelmű az eredetileg négyféle anyagból (arany, ezüst, réz és vas) készült szobor is (Dán 2,31kk); négyen vannak az apokaliptikus lovasok (Jel 6,1kk) és négy élőlény van Isten trónusa előtt (Jel 4,6kk).
A hetes szám a 28 napos Hold-hónap negyedrésze. A hetedik nap, a nyugalom napja a Papi teremtéstörténet szerint a teremtés célja (1Móz 2,3). Bálám hét oltárt épít, és azon hét bikát és hét kost áldoz (4Móz 23,1.4); Jerikó elfoglalása előtt hét pap hét harsonával hat napon át egyszer, végül a hetedik napon hétszer járja körül a várost (Józs 6,1kk); Illés hétszer küldi szolgáját a Karmel-hegy tetejére (1Kir 18,43.44); a rabszolga a hetedik évben válik szabaddá (2Móz 21,2); hétszer hét év után az ötvenedik esztendő a felszabadulás éve (3Móz 25,8kk); a próféta hét szám-mondást mond el (Ám 1,3-2,8; itt a Júda-mondás későbbi; ld. még Ám 3,3-7; 4,6kk). A templomban levő lámpatartó is hétkarú. A nagy ünnepeket hét napon át kellett tartani (2Móz 12,15.19; 4Móz 29,12). János látomásában hét gyülekezetnek és azok hét angyalának szól az üzenet (Jel 1,11-3,22); a látnok hét arany lámpatartót lát (Jel 1,12), ezek azonosak a hét gyülekezettel (Jel 1,20; 2,1); az Emberfia hét csillagot tart a jobb kezében (Jel 1,16); hét pecsét van azon a könyvön, melyet felnyit a Bárány (Jel 5,1; 6,1kk); a Báránynak hét szarva és hét szeme van, ezek Isten hét lelkével azonosak (Jel 5,6); hét angyal trombitál (Jel 8,7-9,13; 11,15); hét mennydörgés szólal meg (Jel 10,3k). A hatalmas sárkánynak és a tengerből feljövő fenevadnak is hét feje van (Jel 12,3; 13,1). Hét angyalnál van a hét utolsó csapás (Jel 15,1.6.8); ezek Isten haragjával teli hét poharat vesznek át (Jel 15,7; 16,1-21; 17,1). A vörös fenevadnak, melyen a nagy parázna ül, hét feje van (Jel 17,3); a hét fej azonos hét heggyel, melyek hét királyt jelentenek (Jel 18,9).
A tízes szám a Tízparancsolat száma. Összefügg az ember kezén levő tíz ujjal. A Jézus példázatában szereplő asszonynak tíz drahmája van (Lk 15,8); tíz mináról, tíz szolgáról és tíz városról (Lk 19,11-27); valamint tíz szűzről szól (Mt 25,1). De a fenevadnak is tíz szarva van, és ezeken tíz korona (Jel 13,1; 17,3); ezek a szarvak tíz királlyal azonosak, akik a fenevadnak szolgálnak (Jel 17,12-17). Tízféle bűn zárja ki az embert Isten országából (1Kor 6,9.10).
A tizenkettes szám összefügg a 12 hónappal. Jákóbnak tizenkét fia, Izráelnek tizenkét törzse volt; ld. még Náhór, Izmael és Ézsau tizenkét fiát (1Móz 22,20kk; 25,13k; 36,15kk). Jézusnak tizenkét tanítványa volt. A mennyei Jeruzsálemnek tizenkét kapuja lesz (Jel 21,12-14). A város méretei (tizenkétezer futam hosszú, széles és magas, fala 144 könyök) a tizenkettes szám szorzatai, éppúgy, mint a Bárány előtt álló száznegyvennégyezer ember (Jel 21,15-17; 14,1) és az ÓSZ és ÚSZ népét együttesen jelképező huszonnégy vén (Jel 4,4).
A negyvenes szám mint határidő jelentős. Negyven napig tisztátalan az az asszony, aki fiút szült (3Móz 12,1kk); negyven napig volt Mózes a Sínai-hegyen (2Móz 24,18; 34,28) és Jézus a pusztában (Mk 1,13); negyven nap telt el Krisztus feltámadása és mennybemenetele között (ApCsel 1,3); negyven évig tartott a pusztai vándorlás (4Móz 14,34; Zsolt 95,10; Ám 5,25). Ld. még Dávid és Salamon uralkodási idejét (2Sám 5,5; 1Kir 11,42). Ez egy generációnak felel meg (Bír 3,11; 8,28; 13,1).
A hetvenes (pontosabban: hetvenkettes) szám a 360 napos év ötödrésze. Hetven nép van a földön a zsidó hagyomány szerint; Jákób családtagjai hetvenen voltak (2Móz 1,5; 5Móz 10,22); Izráel vénei hetvenen voltak (2Móz 24,1.9; 4Móz 11,16.24); a fogság ideje elvben 70 év (Ézs 23,15; Jer 25,11; 29,10); Dániel hetven év-hétről kapott kijelentést (Dán 9,24kk). Jézusnak hetvenkét tanítványa volt (Lk 10,1); tanítása értelmében hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani (Mt 18,22), szemben a hetvenhétszeres bosszúval (1Móz 4,24).
A nagyobb számok közt jelentős a fenevad száma: hatszázhatvanhat (Jel 13,18). A sokféle magyarázat közül kiemelkedik Nero(n) Kaisar (a betűk számértéke 616, ill. 666) és az a gondolat, hogy a fenevad nem ér célhoz; száma nem 777, csak 666.
Végül az ezres szám a héberben egy törzsnek valamelyik részét, nemzetségét is jelentheti. A hétezer hűséges ember kerek szám, melyet csak Isten ismer pontosan (1Kir 19,18). Így értendő Krisztus ezeréves uralmának a gondolata (Jel 20,1-6).
KD

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi