Szeg, szög
Szeg, szög Fémből vagy fából készített eszköz, amely általában szerkezeti elemek összeerősítésére szolgál: egyik vége hegyes, a másik lapos vagy domború (h. játéd, maszömér; g. hélosz). Ütésekkel juttatják a helyére. Salamon templomának az építésénél 50 arany siklus súlyú szeget használtak fel (2Krón 3,9).
Jézus keresztre feszítését a legfájdalmasabb, egyben legmegalázóbb módon hajtották végre: kezét és lábát szegekkel átverve rögzítették a keresztfához. Jézusnak azok a sebhelyei, amelyek a szegek helyén keletkeztek, feltámadása után is láthatók voltak (Jn 20,25).
Elhívott szolgáját az Úr úgy állítja tisztébe, mint egy erős helyre általa bevert szeget, amelyik azonban, ha méltatlannak bizonyul, kiesik a helyéből (Ézs 22,23-25). A bálványok akkor is tehetetlenek, ha szegekkel erősítették meg (Jer 10,4).
