Szeplő, szeplőtelen H. múm; g. szpilosz, ill. aszpilosz, amiantosz. A »szeplő« az ÓSZ kultuszi szóhasználatában a főpap valamilyen testi hibáját, ill. az áldozati ajándék fogyatékosságát jelentette (vö. 1Pt 1,19). A hiányosság mindkét esetben a kultikus tisztaság megszűnését jelentette (3Móz 21,17kk). Az Énekek 4,7-ben pl. azt halljuk, hogy a menyasszonynak nincs testi fogyatkozása. Ezen túl jelenti valaminek a foltos, tisztátalan voltát, elsősorban dologi, fizikális, de vallásos, kultikus értelemben is (ld. TISZTÁTALAN; MEGTISZTUL, MEGTISZTULÁS). A szeplőtelenség erkölcsi értelemben: valaki bűn nélküli (Jób 11,15). Az ÚSZ-ben kultikus-rituális vonatkozásban csupán a Jn 18,28-ban fordul elő (»tisztátalan«). Jézus főpapként (Zsid 7,26) és áldozati Bárányként is (1Pt 1,19) szeplőtelen. Ezért szeplőtelen a hozzá tartozó anyaszentegyház is (Ef 5,27), ill. az igaz istentisztelet (Jak 1,27), valamint a hívők mennyei öröksége (1Pt 1,4). Ezért a hívőknek is szeplő nélkülieknek kell lenniük (2Pt 3,14; Zsid 13,4).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.