Tábla
Tábla H. lúah, gillájon, g. pinakidion, plaksz.
A tábla a B-ban elsősorban a Tízparancsolat TÖRVÉNYTÁBLÁit jelenti (2Móz 31,18; 5Móz 5,22; 9,10). Ahogyan ez mutatja, a táblákat az írás rögzítéséül használták fel, és később is megmaradt az írás anyagának (Ézs 30,8; Hab 2,2; Lk 1,63). A tábla készülhetett kőből, agyagból, viaszból, ill. fémből. Képes kifejezésként előfordul a szív hústáblája is (Jer 17,1; Péld 3,3; 7,3; 2Kor 3,3). Táblára elsősorban akkor írtak, ha azt akarták, hogy az maradandó legyen (2Móz 24,12; Ézs 8,1; 30,8; Hab 2,2), mert az tartósabb volt, mint a papirusz vagy a pergamen. Ezzel szemben a Lk 1,63-ban olyan tábláról lehet szó, amely fából készült és viaszbevonattal volt borítva.
