Tertium comparationis
Tertium comparationis A latin kifejezés szó szerinti jelentése: »az összehasonlítás harmadik tényezője«. Ez a PÉLDÁZATOK magyarázatának az a módszere, amit A. Jülicher ajánl. Minden példázatban két mozzanatot lehet megkülönböztetni. Az egyik a képesbeszéddel (metafora) elmondott hasonlat vagy történet képi része, a másik pedig az Isten Országáról elmondandó megállapítás, azaz a tárgyi rész. Ha ALLEGÓRIÁnak fognánk fel a példázatokat, akkor azok minden egyes részletéből lehetne valamilyen tanulságot levonni Isten Országa ismeretére nézve. Jézus azonban csak nagyon kevés (pl. Jn 15,8) allegóriát mondott. A példázat esetében azonban mindig csak egyetlen vonatkoztatási pont létezik a képi és a tárgyi vagy fogalmi rész között.
A tertium comparationis, azaz az összehasonlítás harmadik tényezője feltételezi, hogy a példázat első tényezője annak képi része, a második maga Isten országa, a harmadik pedig az az egyetlen összehasonlítási pont - hídnak is nevezhetnénk -, amely a két előbbi tényezőt összeköti. Ez a harmadik tényező adja a példázat mondanivalóját, üzenetét. A hamis sáfárról szóló példázatban (Lk 16,1-8) a főszereplőnek nem csalásai a »példaértékűek«, hanem az a talpraesettsége, hogy bajából (számonkérés) igen ügyesen kiutat talál. Gondoskodni tud a jövőjéről. Jézus meg is jegyzi, hogy a világ fiai »a maguk nemében« okosabbak, mint a világosság fiai (Lk 16,8). A tanulság: közel van az ítélet, viselkedjetek úgy, hogy »befogadjanak titeket az örök hajlékokba« (9. v.), ahogy a sáfár is azon igyekezett, hogy mások befogadják, ha addigi gazdája elbocsátja. A magvető példázatában (Mk 4,1-9) a tertium comparationis: higgyetek abban, hogy az Ige éppúgy megtermi Isten országa gyümölcseit, mint a gabonamag a földben.
BJ
