Udvar
Udvar Templomhoz vagy palotához csatlakozó körülkerített terület. A TEMPLOMba csak PAP tehette be a lábát, a kultusz döntő része, a gyülekezet részvétele az udvaron történt (vö. Lk 1,21). »Udvarait taposni« - részt venni a kultuszban (Ézs 1,12). Udvar vette körül a szent sátrat (2Móz 27,9kk), »belső« udvar Salamon templomát (1Kir 6,36; 7,12), a »nagy« udvar (7,9) valószínűleg azonos volt azzal a területtel, amelyen a királyi palota is állott. ÜNNEPEK alkalmával az egész országból, később az egész világból mentek a jeruzsálemi templomba, Heródes óriási udvarrendszert alakíttatott ki (ld. TEMPLOM 5a). Az ekkori nyelvhasználat a templom udvarát már azonosította a templommal (Mk 11,15k; Lk 2,27.46).
Az udvar alkalmat adott a nép megszólítására (Jer 19,14; 26,7; az utóbbi hely ugyancsak templomot mond, pedig a dolog nyilván az udvaron történt). Ezékiel is külső-belső udvart különböztet meg (Ez 10; 40,28), ezek látomásainak színhelyei, de mint közismert helyekre hivatkozik rájuk. A bővítés fokozatos volt, »új« udvarról értesülünk (2Krón 20,5) és »papok« udvaráról (2Krón 4,9). Ezékiel és hallgatói még látták Salamon templomát, a Krón előtt már a második templom képe lebegett.
Természetesen volt udvara a magánházaknak (2Sám 17,18; Neh 8,16). A paloták élete átterjedt a hozzájuk tartozó udvarra. A királyi palota udvarán raboskodott Jeremiás (32,2.8.12; 33,1; 37,21; 39,14k; vö. Neh 3,25). Az asszonyok palotájának udvara előtt lesi az eseményeket Mordokaj (Eszt 2,11), a királyi palotának is volt külső és belső udvara, az utóbbiba nem léphetett akárki (4,11; 5,1k; 6,4). A főpap udvarán történik Péter tagadása (Mt 26,69kk).
